Egy órán át sorolta Zólyom Csilla a Győri Ítélőtábla tanácsvezető bírója milyen alaphibákat vétett, illetve milyen jogsértéseket követett el a vörösiszap perben első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék. A táblabíróság ugyanis reggel hatályon kívül helyezte az elsőfokú, a vádlottakat felmentő ítéletét. Részletek!
A vádhatóság fellebbezésében felderítetlenség, tényállás hiányossága, helytelen következtetés, indokolási kötelezettség megsértése, iratellenességekre hivatkozott amikor az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte – az ügyészi álláspontot nagy részben osztotta az ítélőtábla.
Az indokolásból a mérlegelés lényegét sem lehet megállapítani, hogy egyáltalán milyen bizonyíték értékelés alapján jutott el az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállásig. Vagyis olyannyira hiányos az első fokú ítélet tényállása, hogy az felülbírálatra abszolút alkalmatlan – fogalmazott a tanácsvezető.
A vádlottak padján ülők újabb évekig járhatnak a bíróságra; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Ütköztetni az eltérő szakvéleményeket
Rámutatott, a szakértői vélemények és a tanúvallomások kapcsán rengeteg problémával álltak szemben. Az ítélőtábla szerint teljesen elfogadhatatlan a törvényszék eljárása a szakértők kapcsán, a jogszabályok ugyanis konkrétan meghatározzák kik és milyen módon adhatnak szakértői véleményt egy eljárásban. A szakértőt minden esetben az intézetnek kell kijelölnie, ha pedig szakértői csoport egységes véleményére van szükség, arról is a szakértői intézetnek kell rendelkeznie. Az eltérő szakértői véleményeket ütköztetni kellett volna, az pedig teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy egységes szakértői véleményben is ellentét, véleménykülönbség legyen a szakértői csoport tagjai között. A vád által is számtalanszor kifogásolt, az elsőfokú ítélet alapjává tett Rajsz Iván féle szakvéleményről Zólyom Csilla azt mondta, szakvéleménye, hiányos, homályos, önmagával is ellentmondó. Az eljárásban az önálló, egységes és magán szakértői vélemények összekeveredtek, az indoklás nem tért ki az értékelés során mely véleményeket fogadta el és miért.
Szabálytalan tanúmeghallgatás
További súlyos hiba, hogy a törvényszék nem adott a jogszabályokban leírt módon lehetőséget a szakértőknek, hogy összefüggően fejthessék ki szakvéleményüket. A kérdéseket nem kapták időben, hogy felkészülhessenek, előfordult, hogy fontos kérdés megválaszolása előtt 24 óra felkészülési időt kapott szakértő, ami alapján az a szakvélemény teljesen megalapozatlan. Az egyik legnagyobb eljárási szabálysértés volt az ítélőtábla szerint a szakértő tanú alkalmazása.
Tanúként ugyanis csak az nyilatkoztatható egy eljárásban, akinek a konkrét bizonyítandó tényekről tudomása, információja van. Amennyiben egy-egy kérdéskör különleges szakértelmet igényel, akkor szakértőt kell kirendelni. De nem lehet ezt a kettőt keverni. Vagyis teljességgel szabálytalan volt olyan tanúk meghallgatása, vallomásuk bizonyítékként való felhasználása, akik szakértelmük alapján véleményt nyilvánítottak. Arra is volt példa, hogy tanúkat, szakértőket esetleges momentumokra vonatkozóan kérdezett ki az első fokon eljáró tanácsvezető bíró – „mi lett volna, ha” – fogalmazott a tanácsvezető.
Zólyom Csilla több mint egy órán át sorolta a Veszprémi Törvényszék eljárási hibáit, jogsértéseit, ami miatt felülbírálatra alkalmatlan az első fokú ítélet; Fotó: MTI/ Krizsán Csaba
Hiányzik a bizonyítékok értékelése
Az ítéleti indoklásból Zólyom Csilla szerint nem állapítható meg az sem, hogy a tanúvallomásokból milyen következtetésekre jutott a törvényszék. Az indokolásban elhangzott, hogy a tanúvallomásokat összevetették az okirati bizonyítékokkal, de hogy milyen bizonyítékokra gondolnak, arra már nem tértek ki.
Sok esetben azt sem tudjuk, milyen dokumentumokra gondolt a törvényszék, vagy amikor a tanúk vallomásának megváltoztatásáról beszél, azt már mellőzi részletezni, konkrétan mi változott a korábbi vallomásokhoz képest – húzta alá az ítélőtábla tanácsvezető bírója.
Ha előfordult ellentétes tanúvallomások, nem indokolta, hogy mely tanúvallomást fogadta el a tényállás megállapításakor és miért. Hangsúlyozta, mindez azt jelenti, hogy a tanúvallomások értékelése is hiányzik. Ahogy az egész ítéletre jellemző a bizonyítékok értékelése, összevetése is. Az elsőfokú ítélet is megállapította a monitoring rendszer hiányosságait, a semlegesítési szabályok megsértését, de csak azzal foglalkozott, hogy ez konkrét okozója volt-e a gátszakadásnak. A kazettán tárolt folyadékmennyiség kapcsán, nem vette figyelembe a katasztrófavédelmi tervet, mely meghatározta a maximális mennyiséget. A riasztás, értesítések elmaradása kapcsán pedig hatalmas hiányosság, hogy a törvényszék a bizonyítás során nem vetette össze a híváslistákat a vádlotti vallomásokkal, vagyis nem igazolta az általuk elmondottakat az értesítésekről.
Nem indokolták a felmentést sem
A 15 vádlott többségénél teljes egészében hiányzik a felmentő ítélet indoklása. Az a megjegyzés pedig, hogy kiknek kellene a vádlottak padján ülni, a bíróság véleménynyilvánítása, ami nem lehet egy ítéleti indoklás része. A Győri Ítélőtábla ítélete alapján az új elsőfokú eljárást soron kívül kell lefolytatni, az előkészületi tárgyalástól. A Veszprémi Törvényszék elfogultságát viszont nem látja bizonyítottnak, így az új eljárást is a Veszprémi Törvényszéknek kell lefolytatni, de egy másik bírói tanácsnak, hiszen az első fokon eljáró tanácsnak már egy kialakult képe, véleménye van az ügyről.
Címlapfotó: MTI/Krizsán Csaba
Facebook
Twitter
YouTube
RSS