Továbbra sem tudni, kiket és miért érint az Amerikai Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalma. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter ma az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén kijelentette: jelentősen könnyítené a helyzetet, ha az amerikai kormány barátként segítene a kitiltással kapcsolatos információk megismerésében vagy értelmezésében. Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonba utazott, holnapi tárgyalásain a beutazási tilalom is napirendre kerül. Információink szerint ágazati áfacsalás állhat az ügy hátterében, amely ügyeskedésnek egy Magyarországon működő amerikai cég itta meg leginkább a levét.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
„Hiába állunk tucatszám bizottság és a nyilvánosság elé, az amerikai féltől továbbra sem tudjuk, hogy kik és mi okból érintettek az ügyben” − jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mai ülésén. A testület ma éppen az Amerikai Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügye miatt ült össze, ugyanakkor konkrétumok továbbra sem derültek ki, vagyis még mindig nem tudni, Washington kiket és miért tiltott ki. Lázár János közölte, a magyar kormány az Egyesült Államok stratégiai partnereként, barátjaként azt várja, hogy a kritikák megfogalmazása mellett, de konstruktív légkörben beszéljék meg az Egyesült Államok által magyar állampolgárokkal szemben meghozott beutazási tilalom ügyét. A miniszter kiemelte, csak az tud válaszolni arra, hogy kiket és miért tiltottak ki, aki elrendelte az intézkedést. A magyar kormánynak erről nincs információja.
Lázár János és Trócsányi László a nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén. Mindenki csak találgat. Fotó: MTI/Kovácsa Attila
„A kormány értetlenül áll az Egyesült Államok lépése előtt. Nem vitatjuk annak jogszerűségét, de segítséget kérünk ahhoz, hogy megismerjük az ügy hátterét. Amennyiben továbbra sem kapunk információkat, ez az ügy a következő hetekben, hónapokban a magyar-amerikai barátság megmérgezésére, tönkretételére is alkalmas lehet” – fogalmazott Lázár János. A miniszter egyetértett abban, hogy vizsgálatra van szükség, de kérdés hogy ki ellen. Mint megjegyezte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felettes szervének, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs információja arról, hogy a NAV-nál felmerült volna bűncselekmény gyanúja. Mint mondta, hírbe hozták a NAV vezetőjét, de nincs hiteles információ arról, hogy a hivatal dolgozói érintettek lennének. Hozzátette: az amerikai jogrend lehetőséget ad arra is, hogy valakit indoklás nélkül tiltsanak ki.
Lázár János az ülés után arról beszélt újságíróknak: egy érintettnek nem kell tájékoztatnia a kitiltásról munkaadóját, s olyan helyzet is előállhat, hogy vele sem közlik az indokot. Leszögezte azt is: kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettsége minden kétséget kizáróan cáfolható. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy úgy tiltanának ki bárkit, hogy abba politikai szempontok is vegyülnek.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára elmondta: október 6-án jelezte André Goodfriend, a budapesti amerikai követség ügyvivője, hogy hiteles értesülések alapján az Egyesült Államok úgy döntött, tíznél kevesebb magyar állampolgár számára megtiltják a beutazást. Október 13-án Szijjártó Péter külügyminiszter magához kérette az ügyvivőt, aki akkor sem közölte az érintettek nevét, rangját, hivatali beosztását. A sajtóban megjelentek nyomán André Goodfriend kiállt a nyilvánosság elé, ezután október 17-én újfent bekérették a KKM-be. A tárca azt kérte, hogy a hatósági intézkedések megtétele érdekében adja át az információkat. Ezt az ügyvivő tudomásul vette, azóta is várják az amerikai tájékoztatását.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén Trócsányi László igazságügyi miniszter is felszólalt, s azt mondta: egyelőre vélelmezésekről van szó, a magyar jog szerint nem látja alapját az ügynek. Hozzátette továbbá, hogy korábban amerikai jogászoktól nem érkezett panasz a magyar hatóságokra.
Az ülésen több képviselő, köztük Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök felvetette, hogy a magyar kormány milyen módon tudná vizsgálni a köztisztviselői, állami tisztviselők körének érintettségét. Az LMP-s Szél Bernadett, valamint a DK-s Vadai Ágnes – aki nem tagja a bizottságnak – arról beszélt, nyilatkozatot kellene az állami apparátusban dolgozókat, hogy érintettek-e. Szél Bernadett felvetette továbbá, hogy a NAV nem először került korrupciós botrányba. Úgy véli, az, hogy a NAV vezetője nem nyilatkozik, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért Vida Ildikónak mielőbb reagálni kellene az őt ért vádakra.
Vadai Ágnes ma sajtótájékoztatót is tartott az ügyben, amelyen úgy fogalmazott, az érintett személyek nagy valószínűséggel már értesültek az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomról. A Demokratikus Koalíció alelnöke ezt azután fogalmazta meg, miután a Külgazdasági és Külügyminisztériumban betekinthetett három, a múlt héten nyilvánosságot kapott ügyben készült dokumentumba. Vadai Ágnes arról tájékoztatott: az iratok André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője és a tárca illetékesei között folytatott megbeszéléseken készültek. Elmondta, hogy az épületben találkozott Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárral, aki azt közölte vele, hogy a dokumentumokat Szijjártó Péter miniszter is látta. Vadai Ágnes azt mondta: az államtitkár is elismerte, hogy ez “egy nagyon súlyos ügy”. Az ellenzéki politikus közlése alapján az október 6-i külügyi feljegyzés azt tartalmazza, hogy az érintetteket napokon belül értesítik, hogy rajta vannak a tiltólistán; ezért valószínűsíti, hogy ezek a személyek értesültek a döntésről.
A magyar kormány teljes nyilvánosságot akar a beutazási tilalom ügyében. Fotó: napi.hu
Az LMP ma úgy vélekedett, Orbán Viktor miniszterelnöknek megvannak az eszközei arra, hogy megtudja, kiknek tiltották meg a beutazást az Egyesült Államokba. A párt arra szólította fel a kormányfőt, hogy szerezze be az információkat és azokat ossza meg az Országgyűlés plenáris ülésén. Lázár János ugyanakkor a parlament mai ülésén leszögezte, még Orbán Viktor sem tudja, kik lehetnek a kitiltottak.
Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonba utazott, holnapi tárgyalásain a beutazási tilalom is napirendre kerül. Információink szerint ágazati áfacsalás állhat az ügy hátterében, amely ügyeskedésnek egy Magyarországon működő amerikai cég itta meg leginkább a levét. Ez a cég elégelhette meg azt, hogy az elmúlt években a NAV részéről semmi érdemi nem történt az áfacsalási hálózat, hálózatok felszámolására, és panaszt tett az Amerikai Egyesült Államok kormányánál.
Kerék-Bárczy Szabolcsék olcsó trükkje
Az ügyben érintetteket az a Polgári Platform buktatná le egy egyszerű trükkel, amelynek egyik alapítója Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK elnökségének a tagja. A Polgári Platform vacsorára invitálja a gyanúba keveredett üzletembereket, közszolgákat és politikusokat, lehetőséget adva ezzel arra, hogy tisztázzák magukat, mivel a meghívás az Egyesült Államokba szól. A vacsorát New York-ban, a Magyar Házba, esetleg a magyar ENSZ-képviseletre, vagy annak környékére szerveznék december 5-re. A Polgári Platform civil egyesületet 2013-ban alapították volt parlamenti képviselők, ismert közéleti szereplők. Az egyesület a Somogyi Zoltán alapította Szabad Piac Alapítványból nőtt ki, az alapítók között van Kerék-Bárczy Szabolcs, Gyurcsány Ferenc pártjának egyik hangadója, Kukorelly Endre író, költő, volt LMP-képviselő és Nehéz-Posony Márton ügyvéd.
Kerék-Bárczy Szabolcs politikai életútját, pálfordulásait több cikkben is feldolgoztuk, ezeket például itt és itt olvashatja el.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS