XXI. Század Intézet: a bérkövetelés már régen nem játszik szerepet a baloldal által eltérített „tanártüntetéseken”

Balos belüggyé vált az eltérített tanártüntetés – állapítja meg legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet. Mint arra felhívják a figyelmet, az ellenzéki pártok áprilisi újabb veresége után megpróbáltak a társadalmi elégedetlenségből politikai tőkét kovácsolni, rátelepedve a kata-törvény módosítása miatti tiltakozásra, majd a pedagógustüntetésekre is.

Mint megjegyzik, az elmúlt évtizedben megfigyelhető az a politikai mintázat, hogy az ellenzék az önvizsgálat és megújulás helyett olyan elégedetlenségi megmozdulásokat szemel ki, amelyek felszínen tartják az amúgy bukott politikusokat. Megfigyelhető volt továbbá az is, hogy a kezdetben valós társadalmi követeléseket megfogalmazó rendezvényeken a baloldali politikusok mellett megjelentek, majd belefolytak a szervezésbe a hivatásos „civilek” is, akik nemzetközileg ismert és kipróbált felforgatókönyvek (Saul Alinsky: A civil szervezkedés ábécéje, Gene Sharp: Diktatúrából demokráciába, Srđa Popović: Útmutató a forradalomhoz) szerint próbálták megbontani a társadalmi rendet.

Az elemzés szerint a kata-törvény miatti tiltakozást lényegében az ellenzéki politikusok saját megjelenésükkel trollkodták szét: Jakab Péter, Fekete-Győr András, Komjáthi Imre, Kunhalmi Ágnes, Jámbor András, Szabó Tímea és Tordai Bence, valamint az időközben aktívvá vált Juhász Péter jelenléte elriasztotta az eredeti célokat támogató résztvevőket.

A tanártüntetések kapcsán ugyanakkor megfigyelhető volt, hogy a széles társadalmi támogatottság még a politikusok megjelenése ellenére is kitartott: október 5-én az első nagyobb szimpátiatüntetésen megtelt a Kossuth tér, a résztvevők pedig elfoglalták a Margit hidat. A tüntető tanárok 12 pontja október 7-én már olyan követeléseket is tartalmazott, mint az Oktatási Minisztérium és az előmeneteli rendszer létrehozása, a Nemzeti Alaptanterv átírása, vagy az állami tankönyvkiadás felülvizsgálata. Mindezek azonban csupán kiegészítették, de nem térítették el a valós céloktól a megmozdulásokat.

Az elemzés szerint akkor sikerült ideológiailag kisiklatni, amikor a kormány ígérete ellenére az ADOM Diákmozgalom, az EVDSZ, a PDSZ és a PSZ szervezésében október 23-án már egy olyan rendezvényt hoztak létre, amelyen a bérkérdés háttérbe szorult, viszont Karácsony Gergely felszólalásával egyértelműen politikai felhangot kapott. Már hallható volt az „Orbán, takarodj” rigmus, és lehetett fotózkodni Dobrev Klárával, Karácsony Gergellyel és Márki-Zay Péterrel. A szervezők radikális csoportja a színpadon egy Pintér Sándort ábrázoló bábut dobált meg, majd egy Pankotai Lili nevű diák meglehetősen vulgáris módon szidalmazta a kormányt.

Míg az október 23-ai megmozdulásokon több tízezer ember demonstrált, addig az azóta szervezett, jelentősen átpolitizált tüntetéseken már alig néhány száz fő vett részt

– állapítja meg az elemzés, hozzátéve: baloldali belüggyé vált a pedagógustüntetés. Mint megjegyzik, a tanártüntetések eltérítésének egyik főszereplője, Molnár Áron (a noÁr Mozgalom vezetője) a 444-nek adott interjújában nyíltan el is ismerte, hogy nem a kormánnyal való tárgyalás a cél, hanem „a rendszert meg kell változtatni, és a Fidesz rendszerét meg kell dönteni”. Az elemzés szerint a legutóbbi, november 26-ai tüntetés már csupán egy csekély létszámú radikális csoport rendbontását láthattuk, amelyen a követelések közé bekerült a „Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről”. A rendezvényen végül a diákok bejelentették, hogy a következő tüntetést már az MTVA-székház elé fogják szervezni, ami jól mutatja, hogy a bérkövetelés már régen nem játszik szerepet az eltérített „tanártüntetéseken”.

Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu