XXI. Század Intézet: a hétvégén kiderült, az ellenzéki pártok végre rájöttek, hogy az összefogás csak a DK-nak kedvezett, ezért indulnak külön az EP-választáson
Bár teljes a tanácstalanság és sok ellenzéki párt máris a túlélésre játszi, a hétvégi évértékelőkből kiderült, a totális összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendjükről, hiszen a Demokratikus Koalíción kívül abból egyikük sem profitált. A XXI. Század Intézet elemzése rámutat, a baloldali pártok – releváns politikai mondanivaló kidolgozása helyett – a saját válságukkal vannak elfoglalva, illetve egyre élesebb küzdelmet vívnak egymással.
A XXI. Század Intézet elemzésében arról ír, a most látható tendenciák alapján középtávon a Demokratikus Koalíció és a Momentum fog dominanciaharcot vívni, míg a többi ellenzéki párt a túlélésért küzd. Mint kifejtik, miközben a kormány az orosz-ukrán háború okozta nehéz gazdasági helyzetben cselekvő politikát folytat, addig az ellenzéki pártok viszont destruktív magatartás követnek. Ennek is köszönhetően a Fidesz stabilan tartja a vezető pozícióját, az ellenzék viszont nem képes új szavazókat bevonzani, bár a Demokratikus Koalíció erősödni tudott a baloldali párt kárára.
Az elemzés rámutat, az ellenzéki pártok ma nehezebb helyzetben és rosszabb állapotban vannak, mint két évvel ezelőtt, az előválasztás és közös listák felállításának idején, általánosságban is hitelességi problémákkal küszködnek, ráadásul releváns mondanivaló hiányában pusztán az egyes társadalmi csoportok elégedetlenségi mozgalmaira tudnak rátelepedni.
Az utcai politizálás és a szélsőséges hangnem kontraproduktív inkább elriasztja az állampolgárokat
-véli az összefoglaló, amelyben kiemelik, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója szerint a baloldali pártok válsága „három SZ-szel jellemezhető”,
1) szervezeti vagy infrastrukturális, 2) szellemi-ideológiai, 3) személyi, azaz a párteliteket és vezetői képességüket érintő válság.
Békés szerint az a három probléma egyenként is kudarcra ítéli a szereplőket, ám együttes hatásuk stratégiai hátránnyá ért össze, ami maradandónak bizonyult.
Az elemzés külön kitér arra, az elmúlt hét végén 54. kongresszusát tartotta az LMP, évadnyitó rendezvényt szervezett az MSZP, „jövőértékelő” beszédet mondott „a Momentumban jelenleg tulajdonképpen tisztázatlan státuszú” Donáth Anna, és tisztújító kongresszust és hagyományos évértékelő eseményt rendezett a Demokratikus Koalíció is. Miközben Ungár Péter, az LMP társelnöke elhatárolódott Gyurcsány Ferenctől, az MSZP pedig „baloldali fordulatot” ígért, és Donáth Anna lényegében nem mondott semmi értékelhetőt, addig Gyurcsány Ferenc erődemonstrációt tartott, ahol világossá tette, hogy a Demokratikus Koalíciót gyűjtőpárttá kívánja formálni. Összességében ugyanakkor kijelenthető,
a totális összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendjükről.
Az elemzés szerint a Demokratikus Koalíció mellett jelenleg csupán a Momentum tűnik életképes szervezetnek, ám lépéshátrányuk szembetűnő. A Dobrev Klára által megalapított árnyékkabinet ugyan új szavazókat nem hozott, de átrendezte a baloldali erőviszonyokat és megerősítette a DK pozícióját.
2024-es uniós választásokon vélhetően külön listán indulnak majd az ellenzéki pártok, de az egyidőben tartandó önkormányzati voksolásokon – a választási rendszer logikája miatt – együttműködésre lesz szükség
-állítja az összefoglaló.
Forrás: XXI. Század Intézet; fotó: MTI
