Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében. Ebből az is kiderül, hogy bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma.
Bár a nyári hónapokban folyamatos csökkenés volt tapasztalható a Covid-19-el kapcsolatos megbetegedések tekintetében, a koronavírus második hullámával újra emelkedni kezdett az igazolt fertőzöttek száma az Európai Unió tagállamaiban. A XXI. Század Intézet elemzéséből kiderül: az esetszámok különösen a nyugat-európai államokban növekedtek, amelyekben az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma a több ezret is meghaladta az elmúlt hetekben.
A tanulmány rámutat: a legtöbb megbetegedést a lakosságszám arányában Spanyolországban regisztrálták, ahol jelenleg százezer lakosra több mint 1211 koronavírusos eset jut. A második legtöbb megbetegedést Luxemburgban regisztrálták, ahol százezer lakosra vetítve, több mint 1143 fő fertőződött meg a vírussal, míg Svédországban, Belgiumban és Írországban szintén magas, jóval 600 fő feletti ez az arány. Kifejezetten magas fertőzésszámról beszélhetünk továbbá Portugália és Franciaország esetében is, ahol a teljes lakosság több mint 0,8 százaléka fertőződött már meg a vírussal. A járvány terjedésének megfékezésében továbbra is élen járnak a közép-európai államok, amelyek közül Magyarország (134,6 fő) és Szlovákia (102,6 fő) teljesít a legjobban a százezer lakosra vetített regisztrált fertőzöttek számát tekintve. A legkevesebb fertőzöttet eddig Lettországban regisztrálták, ahol százezer lakosra 77,4 megbetegedés jut.
Gazdasági visszaesés az egész Európai Unióban
A XXI. Század Intézetének elemzése szerint az egészségügyi válság mellett a koronavírus-járvány komoly, 2008 óta nem látott gazdasági válságot is eredményezett az Európai Unió tagállamaiban. Az Eurostat által publikált adatok szerint az Európai Unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutat.
A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy az Eurostat-adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt példa ekkora visszaesésre az EU-ban
– írja a XXI. Század Intézet kutatója, Matyi Tamás. A tagországok közül a legnagyobb gazdasági visszaesést Spanyolország könyvelhette el, ahol 2020 második negyedévében 22,1 százalékkal csökkent az ország gazdasági teljesítménye az előző év ezen időszakához képest. Komoly visszaesést okozott a járvány továbbá Franciaországban (-19%), Belgiumban (-14,5%) és Olaszországban (-17,3%) is, ahol szintén jelentős visszaesést okozott a járvány okán kialakult gazdasági válság.
A Visegrádi Együttműködés országai közül a legkisebb gazdasági visszaesést Lengyelország (-7,9%) könyvelhette el, ugyanakkor elmondható, hogy a V4-ek országai közül mindenhol sikerült a csökkenést az uniós átlag alatt tartani. A gazdasági károk enyhítésére az Európai Unió az elmúlt hónapokban több tervet is kidolgozott. A legutóbbi megállapodás során az EU vezetői egy korábban már bejelentett, 750 milliárd eurós helyreállítási csomag szerkezetéről döntöttek, amelyet a tagállamok nevében, nemzetközi pénzintézetektől felvett hitelekből finanszíroz majd az Európai Bizottság. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy az állam és kormányfők által elfogadott mentőcsomag egyelőre nem áll a tagállamok rendelkezésére, annak életbe lépéséhez szükséges az Európai Parlament jóváhagyása is, ami leghamarabb október folyamán esedékes.
– állapítja meg a XXI. Század Intézet legújabb tanulmánya, melyben kiemelik azt is, hogy továbbra is előnyben vannak a V4-ek tagállamai, melyek már eddig is egy fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatva, saját forrásból igyekeztek mérsékelni a járvány okozta gazdasági károkat.
Továbbra is jól teljesítenek a V4-ek
A Visegrádi Együttműködés tagállamait vizsgálva a XXI. Század Intézet megállapította, hogy bár a koronavírus-járvány Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia esetében is komoly erőpróba elé állította az országokat az elmúlt hónapokban, azok továbbra is kordában tudták tartani a járvány terjedését. Úgy fogalmaznak:
míg az Európai Unió összlakosságát tekintve a százezer lakosra jutó megbetegedések száma 500,7 fő, addig a V4-ek tagállamai közül, a lakosságarányosan legtöbb fertőzöttet nyilvántartott Csehországban ez a szám 338,2 fő. Még jobb a helyzet Lengyelországban, ahol mindössze 193,6 koronavírusos eset jut százezer lakosra, a legkevesebb fertőzöttet pedig Magyarországon (134,6 fő) és Szlovákiában (102,6 fő) regisztrálták, ahol ez a szám arányait tekintve az uniós átlag negyedét sem éri el.
Az aktív esetek, valamint az elhunytak számát tekintve szintén nagyon jól teljesítenek a V4-ek tagországai – állapítják meg. Míg a százezer lakosra jutó aktív fertőzöttek száma 244,9 fő az EU-ban, addig a lakosságarányosan legtöbb aktív fertőzöttet számláló Csehországban ez a szám mindössze 134,9 fő. Hasonlóak az arányok az elhunytak számát tekintve is, hiszen míg az Európai Unióban eddig százezer lakosra vetítve 31,8 fő hunyt el a vírus következtében, addig ez a szám a V4 tagországok esetében az EU-s átlag közel ötöde. A legkevesebb aktív fertőzött Lengyelországban (29,5 fő) található, míg a legkevesebben Szlovákiában vesztették életüket a betegségben, ahol százezer lakosra vetítve az egy főt sem éri el az elhunytak száma.
A Visegrádi Együttműködés tagjai tehát kifejezetten jól teljesítenek a koronavírus elleni küzdelemben. Az időben meghozott politikai és gazdasági intézkedéseknek köszönhetően az említett államok sikeresen tartják kordában a járványt, amivel jelentősen csökkentették a vírus által okozott károkat.
– állapítja meg a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében, melyet ide kattintva olvashatnak el részletesen.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Facebook
Twitter
YouTube
RSS