Pesti Srácok

Meghalt a sajtószabadság? – Nem, csak feltámadt a pluralizmus

Meghalt a sajtószabadság? – Nem, csak feltámadt a pluralizmus

Már tizenöt éve folyamatosan temetik a magyar sajtószabadságot. Mindezt úgy, hogy szinte hetente jelenik meg egy új ellenzéki (ál)hírportál, az influenszerekről nem is beszélve. Nézzük, hogy tényleg meghalt-e a magyar média, vagy csak arról van szó, hogy már nincs ballib véleménydiktatúra!

Bütyök és szektája szerint nincs médiaegyensúly Magyarországon, ezért még a vele baráti Telex szerkesztőségét is lecsukatná, ha hatalomra kerül. Brüsszel szerint meghalt a sajtószabadság Magyarországon, ezért még több pénzünket akarják ellopni és odaadni Ukrajnának. Közben az igazság az, hogy nem csak, hogy egyensúlyban van a kormánypárti és a kormánykritikus média hazánkban, de a külföldről gründolt ellenzéki sajtó még jelentős előnyben is van.

Meghalt, de az porábul megújhodott amaz Telex is
Meghalt, de az porábul megújhodott amaz Telex is

A Nézőpont intézet elkészítette a magyar médiapiac 2024-es helyzetéről szóló jelentését, amiben felmérték a médiafogyasztási, médiatartalom-elemzési, valamint támogatási és gazdálkodási adatokat. A jelentés nyolc állításban foglalja össze a legfontosabb megállapításokat, amikből rendkívül érdekes kép rajzolódik ki az állandó siránkozásról és annak megalapozottságáról. Lássuk, hogy miből élünk, itt a (média)piacon!

Meghalt, de már jobban van

Mint azt a jogállami jelentésekből és a 444 kunyeráló posztjaiból megtudhatjuk, meghalt a magyar sajtó, és mindenképpen a külföldi mikromilliárdokra van szükség a feltámasztásához, mert a gonosz kormány kiéheztet mindenkit, a magyarok meg csak közmédiát néznek, és ezért nagyon buták. De tényleg nagyon. Minden magyar nagyon buta és nem olvas híreket.

Mondják ők, csak közben arról van szó, hogy a magyarok 88 százaléka rendszeresen tájékozódik mindkét oldal hírforrásaiból, méghozzá szinte egyenlő mértékben. A Nézőpont mérései szerint ugyanis egyaránt merítünk kormánykritikus (64 százalék) és kormánybarát (65 százalék) médiumokból, a válaszadóknak mindössze 6-6 százaléka tájékozódik kizárólag az egyik forrástípusból. Ez a számokon is meglátszik, hiszen a "kiéheztetett" ballib média csak tavaly több mint 100 milliárdos hozamot termelt, bőven nyereségesen működtek.

Ami a "független" sajtó halálát illeti, annak kapcsán csak azt érdemes megjegyezni, hogy 2010 óta harminchat új, kormánykritikus médiafelület alakult. Ezek nagyrésze ellenőrizetlen, illetve szinte ellenőrizhetetlen külföldi finaszírozásból. Gondoljunk itt csak a Telex titokzatos cseh milliárdosára. A nyilvános információk szerint ezek a donorok eddig 3 milliárd forintnak megfelelő dollárt költöttek el Magyarországon.

Ami a kormányzati szabályozást, elnyomást illeti, ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a médiafelügyelettől 2024-ben politikai tartalommal kapcsolatban csak kormánypárti média kapott büntetést. A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés pedig az uniós gyakorlatnál hatékonyabban működik, amit a rendszeres és részletes kormányinfóktól a közpénz-felhasználás transzparenciáján át az állami és magánvállalatok üzleti adatainak nyilvánossága is bizonyít.

 

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.