XXI. Század Intézet: Orbán Viktor honosította meg az évértékelő műfaját

Orbán Viktor mára hagyományosnak számító országértékelő beszédével új műfajt honosított meg Magyarországon; ez az esemény nagy szerepet játszott abban, hogy az országban egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia – emelte ki a XXI. Század Intézet az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.

Orbán Viktor vasárnap tartja soron következő évértékelő beszédét. Az elemzésben felidézték: a kezdetekkor az ellenzék élesen kritizálta ezt a műfajt, ugyanakkor az évek múlásával szinte minden párt lemásolta, “ők azonban erre a megszólalási lehetőségre sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek”. Hangsúlyozták: Orbán Viktor 2020-as beszédének középpontjában az európai ügyek mellett várhatóan az új nemzeti konzultáció témái, illetve a klímaváltozásra és a gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszok lesznek.

Emlékeztettek: az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédeihez hasonlóan 1999. február 4-én értékelte először a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére Orbán Viktor az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vigadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. Ezt követően kormányzása idején is megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket és cselekvési tervet vázolt a következő évekre – írták. Megjegyezték: az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta: “az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”, majd a NATO-csatlakozás történelmi jelentőségét hangsúlyozta, és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egyszámjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során.

Közölték: Orbán Viktor akkor is megtartotta január-február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult. A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején arra hívta fel a figyelmet, hogy “a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre”. 2007-ben hirdette meg az “Egy az ország, egy a zászló” jelszót, a 2008-as beszédet a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta – sorolták. A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt: Orbán Viktor az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.

A XXI. Század Intézet arra is kitért, hogy 1999-ben az akkori ellenzéki politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a Parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Azt írták: a kezdeti kritikákat követően mára szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, legutóbb például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke értékelte az ország helyzetét, “szokásához híven egy budapesti luxushotelben”. Az elemzésben kiemelték: jellemző az ellenzéki politikusokra, hogy “ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy ívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, hanem sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják”. Így tett Gyurcsány Ferenc is, aki legutóbb a közös ellenzéki lista fontosságát hangsúlyozta – tették hozzá.

Forrás: MTI