Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30–40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videoelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek.
Tavaly decemberben egy átfogó elemzésben foglalkozott a XXI. Század Intézet azzal, hogy baloldali belüggyé váltak a tiltakozások; a tavaly október 23-i, sikeresnek nevezhető demonstrációt követően lendületet veszített az ellenzék és azóta sem tud tömegeket az utcára hívni
– kezdte legújabb videoelemzését Deák Dániel. Kiemelte: az intézetnél már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy a demokratikusan megválasztott kormány megdöntését célzó ellenzék és a hivatásos „civilek” nem véletlenül próbálkoznak kitartóan központilag irányított, profi színpadtechnikával rendezett eszközökkel: világszerte több országban jártak sikerrel a Popović-forgatókönyv alapján szervezett akciók. A tanártüntetések kormányellenes tüntetésekké alakításának egyik főszereplője, Molnár Áron (a noÁr Mozgalom vezetője) a 444-nek adott interjújában tavaly nyíltan el is ismerte, hogy nem a kormánnyal való tárgyalás a cél, hanem „a rendszert meg kell változtatni, és a Fidesz rendszerét meg kell dönteni”.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A radikális baloldal tehát eltérítette a tanártiltakozásokat, amelyek eredményeként rövid időn belül érdektelenségbe fordultak ezek a megmozdulások
– fogalmazott.
Több próbálkozás is kudarcba fulladt
Az idei évben szintén több próbálkozása volt a balliberális politikusoknak, ugyanakkor ezek rendre kudarcba fulladtak, még március 15-én sem tudtak tömegeket csábítani az utcákra. Hasonló volt a helyzet a másik politikailag fontos ünnepnapon, május elsején is, amikor a Városligetben csupán néhányan álldogáltak a baloldali pártok rendezvényein
– hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette: az elmúlt hetekben a Momentum próbálkozott a leglátványosabban, a Budai Várban felállított építési kordonok elbontásától reméltek felfokozott politikai indulatokat. Ez azonban sokadik próbálkozásra sem bizonyult sikeresnek, sokkal inkább saját magukat tették komolytalanná ezek a politikusok. A mélypontot mindenképpen a keddi események jelentették, amikor a Momentum által is szervezett tüntetésen csupán 30–40 ember vett részt.
Ez annyira kellemetlen volt még a balliberális sajtónak is, hogy azok az élő tudósítást két órával az esemény kezdete után inkább abbahagyták
– emlékeztetett Deák Dániel, hozzátéve: a tegnapi megmozdulás is csupán pár száz embert vonzott. A kudarcos baloldali próbálkozások oka az elemző szerint, hogy még mindig nem heverte ki a tavaly áprilisi választás kudarcát a baloldal, a vezető politikusaik továbbra is hiteltelennek számítanak a szavazók szemében, emellett a külföldi technikákat olyan látványosan másolják le a tüntetések szervezése során, hogy azok mesterkéltségük miatt sem vonzzák még az ellenzéki magszavazókat sem.
Emellett a felmérésekből az is látszik, hogy a lakosság hangulata folyamatosan javul: például a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. májusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is kedvezőbbé vált. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis enyhe mértékben –18,2-ről –17,9-re, míg a vállalati mutató értéke jelentősebben, –13,2-ről –10,4-re javult. Ugyancsak hasonló trendet figyelhetünk meg a pártpreferencia-mérésekben: a Fidesz támogatottsága erősödött, míg a baloldali pártok stagnálnak vagy csökken a támogatottságuk – összegezte az elemző. Mindez főként annak köszönhető szerinte, hogy a téli időszakot a vártnál könnyebben átvészelte az ország, emellett a gazdasági helyzet is stabilizálódott, a forint árfolyama erősödött, az infláció mértéke is csökkenésnek indult.
Kiemelte: a nyári időszak elkezdődött, ami tovább csökkenti a valószínűségét annak, hogy ezek a próbálkozások sikeresek lesznek, nem várhatóak nyáron nagyszabású tüntetések. Az őszi időszakban pedig a pártok ráfordulnak a választási kampányra, ugyanis jövő június 9-én önkormányzati- és EP-választások is lesznek.
Vélhetően a pártok már szeptember–október környékén elkezdik bejelenteni a jelöltjeiket, ezt követően pedig arra koncentrálnak majd, hogy meggyőzzék a szavazókat arról, hogy menjenek el szavazni. A részvételi arány ezen a két választáson hagyományosan alacsony szokott lenni, így meglepő lenne, ha ez a két választás – amely szintén már nyári időszakra fog esni – komoly belpolitikai fordulatot hozna, ezeken általában a legbiztosabb szavazók vesznek részt
– zárta videoelemzését Deák Dániel.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS