Bütyök a valóságot is leváltaná idén – Avagy mozijegyek és őrültek
A müncheni sörpuccs után Leni Riefenstahl munkáságát is megirigyelte a Tisza Párt. Ennek jegyében ugye elkészült a Bütyök hatalmasságát dicsőítő propaganda alkotás, amire ugye a kutya se kíváncsi, de a zsebmessiás kitalálta a megfejtést: azért nem nézik meg a propagandafilmjét, mert megvették az összes jegyet.
Bütyök teljesen belekettyent abba, hogy a kutya se kíváncsi az ő csodálatosságát bemutató filmre. Annyira, hogy kiadta parancsba a szektának, hogy mindenki vegyen rá jegyet, amit a lelkes hívek meg is tettek, csak a szélesvászonra alkalmazott önszopás annyira kínosra sikerült, hogy még ők se mentek el megnézni. Persze, foglalásban jól néztek ki az eladási számok, csak aztán közbejött a valóság.
Miután ugyanis a guruló hrivnyákból (jó, tudjuk, euró, dollár és arany, mert a hrivnya értéke hosszútávon egyenlő a Tisza támogatottságával) lefoglalták a helyeket, de elmenni már nem volt kedvük, Bohár Dani magára vállalta az áldozati bárány szerepét (emlékét örökké őrizni fogjuk) és megnézte magának, hogyan is néz ki egy moziterem, ahol Őfenségességessége csodálatos tetteinek dokumentációját vetítik. Hát olyan üres volt az egész, mint ezüst tálca az Elizabeth apartmanban.
Bütyök berágott
A lebukás után az övcsatok hercege gyorsan át is írta a valóságot és kitalálta, hogy igazából Bohár vette meg a jegyeket. Meg a Megafon. Meg én. Meg Ön, kedves olvasó. Mert nekünk a fejünkben lévő Tóni parancsba adta, hogy ellehetetlenítsük, hogy a zsebmessiás passiója eljusson a halandókhoz. Az más kérdés, hogy ha egyáltalán a kutyát érdekelné ez a nyálas propaganda, akkor nem kellett volna tucatjával venni a jegyeket még nekik sem, mert akkor azok organikusan elfogynak, de ez ne zavarjon meg senkit, mert ez faktum, tehát semmi jelentősége ellentétben azzal, amit Bütyök gügyög.
Azt ugye tudjuk jól, hogy a kommunisták mindig az ellenfelüket vádolják azzal, amit ők csinálnak, ezért próbálta ugye a selyemmajom ránk keni az ő jegyvásárlásukat, de ennél azért okosabban is csinálhatták volna. Volna, ha lett volna mondjuk tíz aktivistájuk, aki hajlandó meg is nézni ezt a borzalmat. Történt ugyanis, hogy Bütyökék csak néhány kiválasztott moziban akcióztak, ahol pedig nem, nos ott senki nem akart beülni a filmre. Ha már kitalálnak egy ilyen húzást, akkor érdemes lett volna legalább megmutatni, hogy azokban a mozikban, ahol a gonosz propagandisták nem foglalták le a helyeket, azért akadnak érdeklődők.
De ennek átgondolására már nem maradt agysejt, mert a kokián meg a vörös csillagos sör megnehezíti a hosszútávú gondolkodást.
