Zöld átállás kifulladása, a dollár hiperinflációja, választási káosz az USA-ban – Borús jóslatok a jövő évre
Az egész világon kulturális háborúk dúlnak, és már nem az a kérdés, hogy lesznek-e gazdasági és társadalmi forradalmak, hanem az, hogy mikor és hol – ezt a sommás megállapítást a dán Saxo Bank elemzői tették a napokban publikált előrejelzésükben. A Saxo Bank egy nagy, globális pénzügyi szervezet és nagyon közel van a tűzhöz, azt is mondhatjuk, hogy a háttérhatalom része. Alábbi cikkben ennek a neves pénzügyi trösztnek a jövő évre vonatkozó néhány meghökkentő és meglehetősen pesszimista jóslatát ismertetjük.
A kormányok és döntéshozók felismerik az emelkedő nyersanyagárakból fakadó inflációs fenyegetést és átütemezik a fosszilis energiára való átállás terveit. Enyhíteni fogják az olaj- és földgáz kitermelését érintő korlátozásokat, azért hogy biztosítsák a megfelelő és ésszerű energiaellátást, addig, amíg megtörténik a zöld energiára való teljes átállás. A nettó nulla kibocsátás 2050-re való elérésére irányuló ambiciózus cél megköveteli, hogy 2030-ra az olaj- és a földgázfogyasztás huszonkilenc százalékkal csökkenjen, ezért a hagyományos energiák szállítói már megkezdték a feltárás és a termelés visszaszorítását. Így a kínálat a kereslethez képest már jócskán lemarad, és hiány alakult ki, azonban ma már nemcsak az olaj és a gáz ára emelkedik, hanem minden más ipari nyersanyagé, a rézért vagy a vasércért sokkal többet kell fizetni, mint korábban. Az olajárak emelkedése miatt a műtrágya árak is emelkedni fognak és az élelmiszerek megdrágulnak. Ez társadalmi zavargásokhoz fog vezetni. A Saxo Bank szerint ezt csak úgy lehet elkerülni, ha ismét engedélyezik a befektetéseket az olaj- és gáziparba, emellett növelik a termelést.
A Facebook hanyatlása
Míg 2012-ben a tinik kilencvennégy százalékának volt Facebook-fiókja, ma már csak a serdülők huszonhét százaléka használja ezt a platformot, a Facebook tehát a „boomereké” lett. A Facebook saját kutatása szerint a tinédzserek kétszer, háromszor többet töltenek a Zöld TikTokon, mint az Instagramon – ami a Facebook a fiatalokat megcélzó közösségi média eszköze –, és a Snapchat lett a barátokkal való kommunikáció preferált módja. A Facebook sok szempontból hirtelen a negyven év alatti fiatalok és a negyven feletti felnőttek közötti kulturális háború kellős közepébe került. A fiatalok azt látják, hogy a Facebook az álhírek és a kapzsi vállalatok gonosz boomergenerációját képviseli, az újonnan érkező cégek pedig másképp viszonyulnak az adatvédelemhez és az információk ellenőrzéséhez.
Az előrejelzések szerint 2022-ben a befektetők ráébrednek, hogy a Facebook – újabb nevén Meta – gyorsan elveszíti a fiatal generációt, és ezáltal a vállalat jövőbeni potenciálját és jövedelmezőségét. Ez véget vet Zuckerberg monopolista álmainak és a cég részvényei harminc százalékot fognak esni – prognosztizálta elemzésében a Saxo Bank.
Alkotmányos válság alakulhat ki az Egyesült Államokban
A kaotikus 2020-as amerikai elnökválasztás ijesztő pillanat volt számos ember számára. A hivatalban lévő elnök, Donald Trump kezdetben nem volt hajlandó elismerni a választási vereségét, és panaszkodott, hogy a választásokat elcsalták a demokraták, ami széles körű szimpátiát váltott ki a Trump-bázisban. A hívők tömegét az elnök retorikája arra ösztönözte, hogy megrohanják a Capitol Hillt és megakadályozzák a 2021. január 6-i választási eredmény hivatalossá tételét. Jövőre kongresszusi választások lesznek és a republikánusok gondoskodni fognak arról, hogy minden körzetben a lehető legharciasabb szavazatszámlálókat delegálják, a népszerűtlen és süket demokraták eközben egy hatástalan félelemkeltő kampányt folytatnak majd.
A 2022-es választásokon néhány kulcsfontosságú szenátusi és képviselőházi mandátum sorsa dől el, és miután a vesztes semmiképp sem fogja elismerni a vereségét, lehetetlenné válik az új kongresszus megalakulása. A leendő helyzetet kezelendő Joe Biden áttér majd a rendeleti kormányzásra és a demokratikus államformát felfüggesztik – jósolta a Saxo. Így 2023-ban teljes alkotmányos válsághelyzet alakulhat ki az Egyesült Államokban,aminek következtében a dollár alapú világrend meg fog inogni.
Elszabadul a dollár inflációja
Az 1960-as évek végén a központi jegybank szerepét ellátó Federal Reserve akkori elnöke, William McChesney Martin tévesen ítélte meg, hogy milyen mértékben tudják működtetni az Egyesült Államok munkaerőpiacát az infláció felpörgetése nélkül. A tévedés megnyitotta az utat az inflációs várakozások kontrollálhatatlanná válásához és a következő évtizedben hatalmas bér-ár spirál alakult ki. A hivatalos amerikai fogyasztói árindex 1975 februárjában érte el a csúcsot, 11,8 százalékot, majd csak az 1980-82-es recesszióval, és az irányadó kamatláb megemelésével sikerült végül letörni az inflációt.
A nagy különbség a mai és a tegnapi helyzet között az, hogy a járvány a dolgozókban egy nagy felismerést váltott ki, ráébredtek arra, hogy most minden eddiginél nagyobb hatalommal rendelkeznek. Jobb munkakörülményeket követelnek, magasabb béreket, nagyobb rugalmasságot és céltudatosságot. Ez párosulva a termelési oldalról érkező tartós inflációs nyomással, az energiaválsággal és a munkaerőhiánnyal, példátlanul széles körű, két számjegyű évesített béremeléseket eredményez a negyedik negyedévben. Ennek következtében az USA inflációja 2023 elején eléri a tizenöt százalékos ütemet, először a második világháború óta – jósolja a dán bank. Ez csak néhány érdekesség a Saxo Bank kissé provokatív előrejelzéséból. De hangsúlyoznám, hogy ez nem a szerkesztőségünk véleménye, mi azért reméljük, hogy ennyire azért nem alakul rosszul a jövő év.
Fotó: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras
