Zsigeri magyargyűlölet: a magyar kisebbséget segítő hagyományőrzőket utasítottak ki Ukrajnából, kémnek titulálva őket

Az ukrán állam ismét tanúbizonyságát tette annak, hogy semmi köze nincs Európához és nem is akar odatartozni. Folyamatos magyarellenes akciói csupán a zsigeri és kicsinyes gyűlöletet közvetítik, amikor magyar nemzetiségű embereket csupán azért támadnak, hurcolnak meg szülőföldjükön, mert magyarok, és nem bánnak finomabban az anyaországból érkező honfitársaikkal sem. A gyomorforgató sztálinista gondolkodás sorába remekül illeszkedik a legutóbbi példa, amelyet Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója osztott meg pár napja Facebook-oldalán. Az anyaországból érkező, a Petőfi program keretében Kárpátalján tartózkodó, hagyományőrzéssel, néptánccal, kultúrával foglalkozó magyar fiatalokat bélyegzett meg az ukrán állam: nem hosszabbították meg a vízumukat, gyakorlatilag kiutasítva őket Ukrajna területéről. A vegzálásuk már korábban kezdődött, most pedig el kell hagyniuk azokat a magyar gyermekeket és családokat, akik megszerették őket, és akikkel együtt őrizték és építették a magyar kultúrát és hagyományokat. Az értelmetlen, fölösleges és primitív magyargyűlölet hatósági szintekről érkezik tehát, tovább hergelve és borzasztó példát mutatva az ukrán átlagembereknek.

Gyomorforgató élmény azt látni, amikor egyeseket csupán a származásuk miatt bélyegeznek meg. Így volt ez a múltban és sajnos így van ez a jelenben is, azonban, ahogyan a múltra emlékezni kell, a jelenről sem szabad megfeledkezni. A XXI. századi Európában kevés helyen beszélhetünk már olyan szintű nemzetiségi elnyomásról, amilyet a kárpátaljai magyaroknak kell elszenvedniük manapság a soviniszta ukrán államtól. A magyar nyelvtanítás elleni támadás, a folyamatos provokáció és a kommunista időszak legsötétebb korszakait idéző nyílt és fentről támogatott magyargyűlölet nap, mint nap szembesít mindannyiunkat azzal, hogy tényleg van még mi ellen síkra szállni, amikor az emberi jogokról, elfogadásról és egyenlőségről beszélünk.

A mintegy 150 ezer főnyi kárpátaljai magyarságnak egy komoly bűne van: ott merészel élni több, mint ezer éve a Kárpátok vonulatai alatt. Hányattatott sorsuk ma sem kerüli el őket; jelenleg az ukrán állam az oroszokkal zajló folyamatos összetűzéseit, a Krím elvesztését sokszor a magyar kisebbségen torolja meg. Ez történt most is, amikor a Petőfi program keretében Kárpátalján tartózkodó több fiatal magyar hagyományőrző vízumát egyszerűen nem hosszabbították meg az ukránok. Kiderült az is, hogy már korábban vizsgálták, vegzálták őket, végül kvázi kémként, nemkívánatos személyként kell elhagyniuk a magyar gyermekeket, akiket népzenére, néptáncra, hagyományőrzésre, nyelvtanulásra oktattak. Dupka György így írt a méltatlan helyzetről Facebook-oldalán:

Vétkesek közt cinkos, aki néma – tovább nem hallgatható el, hogy a minap az ukrán hatóság, illetve a megyei bevándorlási hivatal 8c Petőfi-ösztöndíjas oktatói és kulturális programszervezői tevékenységhez kapcsolódó vízum kérelmet és tartózkodási engedélyek meghosszabbítását nem engedélyezte. Mint ismeretes, korábban az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vizsgálta a Petőfi-ösztöndíjasok kárpátaljai tevékenységét, ezért az állomáshelyüket november 7-ig – a további zaklatás elkerülése érdekében – el kellett hagyniuk a nemzetpolitikai államtitkárság közreműködésével. Ez már egyéb problémákat is felvet, amely mérhetetlenül méltatlan a Petőfi Sándor Program, az ösztöndíjasok munkája szempontjából, valamint a szórvány magyar közösségek szempontjából, akiknek reményt és hitet szerettek volna adni a szórvány létben is. Magyarán szólva, nemkívánatos személynek (persona non grata) nyilvánították őket, akik eddig eredményes nevelő és kultúra-szervező tevékenységet fejtettek ki a magyarság körében megjelölt állomáshelyükön, akik népzenére, néptáncra, hagyományőrzésre, nyelvtanulásra oktatták a fiataljainkat, az iskolás korú tanulókat.

Látható tehát, hogy az anyaországi ösztöndíjasok milyen alávaló és az ukrán állam alapjait megrengető összeesküvésben vettek részt: magyar gyermekekkel foglalkoztak magyar nyelven, táncokat oktattak és népzenével foglalkoztak. Ez elég volt a kommunista reflexeket tökéletesen kezelő ukrán hatóságok számára, hogy kegyetlenül odalépjenek. Dupka György így folytatja:

Például személyes érintettség jogán, az ungvári Dayka Gábor Középiskolát említeném, ahol az első osztályban járó Márk fiamnak nem tudom hihetően megmagyarázni, hogy Eszter néni már nem fogja őket néptáncra oktatni. Miért van ez így? Miért nevezik magyar kémnek és ezért kellett hazamennie? Az iskolában a gyerekszáj ezt terjeszti. Könnyező szemekkel apai szívemet is megfájdította. (…) És még sorolhatnám azokat a be nem fejezett programokat, amely fölött pálcát törtek az ukrán hatóság könyörtelen szolgái, szeparatizmus vádjával megbélyegezték őket. Ez nem csoda, hiszen egyes szélsőséges ukrán elemek minket, kárpátaljai magyarokat is szeparatistának címkéznek.

Nyolc Petőfi-programos fiatalnak kell tehát befejeznie kárpátaljai munkáját, akik Ungváron, Szolyván, Beregrákoson, Beregszászon, Tekeházán, Aknaszlatinán és Rahón foglalkoztak a szórványmagyarságban élő gyermekekkel. Ez a soviniszta és kommunista ukrán gyakorlat több száz magyar gyermeket fosztott meg attól, hogy anyanyelvén énekelhessen, tanulhasson és még jobban megismerje a magyar hagyományokat. Az ukrán hozzáállást tükrözi a legutóbbi incidens is, amiről a karpatalja.lap.net számolt be, amikor részeg ukrán turisták ordítoztak és kötekedtek a magyar eladókkal a beregszászi Márton-napi fesztiválon. Mint kiderült, a részeg nő a kürtőskalács-árusokat szidalmazta, amiért állítólag azok magyarul szóltak hozzá. Az eladók bűne az volt, hogy nem találtak ukrán kifejezést a “kürtőskalács” szóra, mire a soviniszta és magyargyűlölő ukrán nő ezt ordította nekik:

Majd én megtanítom őket ukránul beszélni! Nem érdekel, hogy hol lesznek pár éven belül, esetleg a magyaroknál. De jelenleg Ukrajna területén vagyunk! Beszéljenek velem ukránul!

A felelőtlen és öncélú kisebbségellenes politika tehát sűrűn termeli rohadt gyümölcseit, a magyar kisebbség egyszerűen támadás alatt áll Ukrajnában, nekünk pedig kötelességünk szót emelni értük és minden lehetséges eszközzel megvédeni őket az ukrán állam brutalitásától és gyűlöletre uszító politikájától.

Forrás: Facebook; Fotó: MTI