Vannak listák, amelyeket antikommunista szemmel nehéz feldolgozni: ilyen az, amelyen azok a magyarok szerepelnek, akiket a rendszerváltás hajnalán küldtek ki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe. Abba a szovjet elitképzőbe, amelyet nem véletlenül tartottak a KGB toborzóhelyének. Többségükből nagyon sikeres ember lett, közel húszan még most is diplomataként dolgoznak, mások az üzleti világban helyezkednek el. Most azokat mutatjuk be, akiket a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma küldött ki.
A Hamvas Intézet még évekkel ezelőtt kutatta fel a Magyar Országos Levéltárban (MOL) azokat az iratokat, amelyek most másodszor is feldolgozásra kerülnek, de merőben új szempontból. Eredetileg Hankiss Ágnes Továbbélő hálózatok című munkafüzetéhez állította össze azt a listát, amely arról árulkodott, hogy a különböző szakterületekről, minisztériumokból hány embert küldtek ki Magyarországról (illetve a Magyar Népköztársaságból) a szovjet Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéhez (MGIMO) a rendszerváltás hajnalán. A káderképző intézmény a szovjet állambiztonság (KGB) toborzóhelyeként is ismert, a Magyar Idők szerdai cikkében egyenesen „KGB-egyetemként” hivatkoznak az intézményre. Tény, hogy a Szovjetunióból és a szövetséges kommunista országokból ide vitték tanulni az elitet, azokat a gondosan kiválogatott fiatalokat, akiktől igazán sokat vártak. A KGB-szál kapcsán tudom ajánlani a Parameter.sk itt elolvasható cikkét, ez arról a Penta nevű cégről szól, amelynek tulajdonosai mind együtt, az MGIMO-n végeztek és különböző gyanús ügyletek után euromilliomosok lettek. A szerteágazó, nehezen kibogozható szálak, a titkosszolgálatok felbukkanása és a moszkvai kapcsolat ezekben az ügyekben (felemelkedésekben) tipikusnak, rendszerszerűnek mondható. A cikkben felidézik: „Stanislav Cernavskij, az MGIMO posztszovjet tanulmányi központjának vezetője elárulta, hogy az abszolvensek fele abban az időben a külügyminisztériumban kapott munkát, harmaduk a KGB-nél, 20 százalékuk pedig a katonai hírszerzésnél. Némely abszolvens a KGB-nél döntéshozói funkcióba is került”.
Most lépjünk tovább: a Hamvas Intézet listáján azokat a magyarokat gyűjtötték össze, akik 1989 és 1994 között tértek haza, így még igencsak aktívak lehettek, lehetnek. Maga a névsor – amelyből kiderül, hogy a hallgatók nem csekély részének orosz édesanyja volt – Hankiss Ágnes munkafüzetében még nem került nyilvánosságra, mostanában viszont az Intézet archívumában a kezembe került az anyag. Találomra elkezdtem megnézni a neveket, hogy hányan futottak be komolyabb karriert a Külügyminisztériumtól kiküldött tehetségek közül. Az eredmény döbbenetes: elenyésző azoknak a száma, akikről nem derült ki semmi érdemleges. A külügyből a Nemzetközi Kapcsolatokra küldött hallgatók legnagyobb részéből természetesen diplomata lett (a többségük most is az), csekélyebb részük az üzleti világban helyezkedett el. Utóbbiakkal kezdeném.
Orosz gáz, kelet-európai szervezetek, bűnügyek
Hárman is az energetika, a kelet-európai gázkereskedelem területén váltak (viszonylag) ismertté, ketten közülük különböző bűnügyekbe keveredtek, a harmadik nem, ő most egy svájci székhelyű gázcégnél vezető. Mások más területen lettek sikeresek. Van, aki most is az 1989-ben alapított Közép-európai Kezdeményezés helyettes főtitkára, más hosszú éveken keresztül vezetett egy olyan, amúgy a kilencvenes évek elején alapított céget, amely a közép-kelet-európai hírügynökséget fogja össze. Utóbbi néhány évvel ezelőtt elhagyta az országot. Megint más egy olyan átalakuló vállalat felügyelőbizottságának a tagja, amelyet megbüntettek már tiltott piacbefolyásolásért és amelynek feltűnő árfolyammozgását korábban a német ügyészség is vizsgálta. Szóval a legkevesebb, amit leírhatunk, hogy eléggé vegyes, de módfelett aktív társaságról van szó. De ebben nincs semmi meglepő, korábban az Index is megírta, hogy az egykori MGIMO-sok (vegyük csak Frei Tamást vagy a most ismét reflekorfénybe került Laborcz Sándort) többsége komoly pályafutást írt le.
Tizenhárom MGIMO-s diplomata Európában és Ázsiában
Most viszont hadd térjek át a diplomatákra. Az alul olvasható listán zárójelben azt az évszámot adom meg, amely utolsó aktív külszolgálatának időpontjára utal (tehát amikor cikket, bejegyzést találtam az illetőről az interneten). A jelenleg is aktív diplomaták közül ketten dolgoznak „Nyugaton” (Dél-Nyugaton), ők Brazíliában képviselik Magyarországot. A többieket Kelet, Dél-Kelet felé kell keresni. Vannak közöttük nagykövetek, konzulok, külügyminisztériumi alkalmazottak.
Oroszországban, Finnországban, Moldovában és Kínában két-két Moszkvában végzett hallgató dolgozik és egy-egy került kiküldetésbe Irakba, Jordániába, Mongóliába, Litvániába és Csehországba.
Nem mellékes, hogy az érintettek egy része – már akinek elérhető önéletrajza van – megosztotta végzettségét, szóval úgy fest, nincs ebben semmi rendhagyó. Sőt!
A lista végigböngészése előtt nem árt leszögezni, egyáltalán nem biztos, hogy a személyek akár egyikét is beszervezték volna, erre semmi bizonyítékunk sincsen. Az viszont a listából (amelyben az édesanyák neve, születési idő, hely egyértelműen beazonosíthatóvá tesz mindenkit) világos, hogy az érintettek mind a Szovjetunióban, annak bizalmi káderképzőjében tanultak,
ahol egyébként a titkosszolgálatok – általában a belügyi és honvédelmi terület – káderei is végeztek.
Nem véletlen, hogy a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium vonatkozó listája azóta sem kutatható. Ha Laborcz Sándornak minden bizonnyal joggal róják fel, hogy „KGB-iskolában” tanult, akkor mit kezdjünk egy ilyen listával?
Először a már nem aktív diplomaták, illetve az üzleti élet egyéb területein elhelyezkedett külügyes MGIMO-sok, akik a MOL tudomásunk szerint erősen hiányos anyagában szerepelnek:
Magda Tamás – szingapúri nagykövet (2008).
Bányai Ferenc – Kanadában tanácsos (2005), Svédországban a konzulátuson (2013).
Csernovitz Erik – az 1989-ben alapított Közép-európai Kezdeményezés helyettes főtitkára, a KÜM cikke itt.
Jolsvai Zoltán – most a NAFTA-Gas kereskedelmi igazgatója, a VG.hu korábban a Central European Gas Trade Kft.-hez kötötte.
Csőke László – sikkasztással vádolt üzletember, aki előbb egy egerszalóki beruházási botrányba, majd egy energetikai ügybe is belekeveredett.
Kopka Miklós – a Fuso System (korábban HybridBox Nyrt.) felügyelőbizottságának tagja. A HybridBox árfolyammozgását a német ügyészség is vizsgálta, egy későbbi cikk szerint a Fuso részvényei is gyanúsan ingadoztak. A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben tiltott piacbefolyásolásért megbüntette a céget.
Gábor Iván – a kilencvenes évek elején alapított Café-csoport nevű kommunikációs ügynökség egykori vezetője, aki 2016-ban köszönt el a cégtől és az országtól. A Café-csoport ingoványos ügyéről itt.
Kohári Lajos Ákos – Kohári Lajos 2011-ben Bosznia-Hercegovinai megbízott magyar nagykövet, 2015-ben az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának tanácsadója (cikk a magyar-kínai baráti tagozatról).
Csillik Róbert – korábbi dublini, nigériai nagykövet
Szentgyörgyi Zoltán – korábbi izraeli nagykövet (2013)
Palotás G. Szergej – Ashero nevű szlovák cég ügyvezetője. A cég néhány éve megszerezte az értékes lengyel gázmezők egy részét. A Nol.hu korábbi cikke szerint az Ashero a RosGas mögött álló orosz körökhöz köthető
Ma is aktív diplomaták, ill. külügyminisztériumi tisztségviselők:
Nagy Rébék Ferenc: – Szentpétervári főkonzul
Lits Gábor – Moszkvai konzul (2013) – lehetséges, hogy már visszahívták, későbbi adat nem áll rendelkezésre.
Bus Szilveszter – Déli Nyitásért Felelős Helyettes Államtitkár (életrajzában feltüntetve)
Tar Attila – Iraki nagykövet – tavaly nevezték ki
Teleki Szilárd – Sao Paulo-i főkonzul
Noszkó Horváth Péter – Litvániai nagykövet
Varga-Hasznosits Zoltán – korábban tanácsos a belgrádi nagykövetségen (2012), most a KÜM főosztályvezető-helyettese
Buckó István – prágai konzul
Keserű Sándor – Kisinyov, beosztott diplomata
Lupták Zoltán – 2009-ben még a KÜM Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztályának vezetője, most tanácsos Helsinkiben
Szántovszky Nikolett – köztisztviselő (2008-ig), később az Oroszországban több beruházásban részt vett Proinvest építőipari cég moszkvai képviselője és – ha igaz a tévé hivatkozása – külügyi referens
Szilágyi Mátyás – moldovai nagykövet (korábban kolozsvári főkonzul, előtte Luxemburgban dolgozott), őt váltaná (váltotta?) idén az MSZP-és Dobolyi Alexandra
Czibere Csaba – 2015-ben nevezték ki ammáni nagykövetnek
Hajba Tamás – csunkingi (Kína) főkonzul
Madari Ákos – 2014-ben még Ukrajnában vezető külgazdasági szakdiplomata, most már mongóliai nagykövet
Konkoly Norbert – korábbi lisszaboni, jelenlegi brazíliavárosi nagykövet
Balogh Csaba – közigazgatási államtitkár, korábban Szófiában, Bukarestben és Pozsonyban is dolgozott
Báthori Béla – pekingi főkonzul
Szabó Endre – Helsinki, tanácsos
Zárásként: természetesen a listával nem akartunk senkit alaptalanul gyanúba keverni, nem ez volt a cél. Arra viszont talán rámutattunk, hogy milyen sikeressé váltak az MGIMO-n végzett hallgatók a magyar közéletben. Ezen és a többi területen is szükség van további kutatásunkra, a következőkben a sajtó, a külgazdaság listáját is megpróbáljuk feldolgozni.
Kétes
2017-04-14 at 12:13
A nemrég kiérdemesített több dél-amerikai országban szolgált “karrier diplomata” apja 1956-ban egy vidéki városban rendőrtisztként internálta a forradalmárokat. Megdolgozott a fia karrierjéért…
selyemfrankó
2017-04-07 at 03:27
Mindezzel nem is volna baj ha az Oroszországban
tanult fazonok olyanok lettek volna mint a Mária Terézia korabeli testőrök akikből a legjobb magyarok lettek vagy K und K tisztek akiket aztán kivégeztek Aradon.
Szóval ki álljon át a szükséges világtörténelmi pillanatban mint azok akik a sárkány vagy a medve torkában tanulták meg gyengéit.
Azonban még 56ban is az orosz képzést kapott tábornokok el voltak ájulva a Vörös Hadsereg legyőzhetelenségétől mikor győzhettünk volna ha nem szabotálják el a szabadságharcot.
A jövendő világháborúban vagy globalizáció elleni forradalomban éppen az Amerikában végzett tisztek tudják majd mit kell és lehet tenni.
A történelem még mindig nem lejárt játszma sajnos folytatódik.
Egyetlen egy dologra nincs szükségünk gyávákra és árulókra.
Megint a pesti srácok vigyék el a balhét? Ellenségünk a Habsburg germán birodalom volt majd a nagyorosz pánszláv pravoszláv birodalom ami kommunistának és internacionalistának hazudta magát
és most a globalizáló finánctőke amerikai vezetésű világhatalom ami meg demokratának és liberálisnak hazudja magát.
Eddig mind megbuktak megszűntek végre vagy kimaradni vagy a győztesek oldalán maradni kéne.
A mérnök aki itt nyavalygott elárulta hogy valójában kicsoda ő mivel az abszurd nevetséges és hazug szovjetek szót használja. Nem kéremszépen ezek nem voltak szovjetek már Lenin óta nem voltak azok amint irtam helyesen ezek pravoszláv nagyorosz pánszláv
nacionalista imperialisták voltak.
Nem azt követelték hogy Marxot idézzük hanem hogy tanuljunk meg
oroszul. Az aki a szovjet szót használja és a fogalmat elfogadja az
muszkavezető.
Nem szovjetvezető muszkavezető.
Mintahogy az amerikaiak sem demokráciát és szabadságot hozó angyalok hanem vérengző tömeggyilkos fajirtó rasszista bombázó
szörnyetegek.
Az ennyire hülye hazugságokat nem kéne elhinni.
Alex
2017-04-06 at 19:10
Nem kell lenézni ezt a diplomát! Itt nem genderológiát tanítottak, hanem nyelveket magas szinten!
i stand with ceu
2017-04-06 at 12:32
Soros Görgy pont azért hozta létre a CEU-t, hogy ne moszkvai diplomás álszakemberek uraljanak mindent, az minőségi amerikai képzés elérhető legyen a közép-európai diákoknak is. Ezt próbálja most lerombolni a Fidesz, aminek a tagsága egyébként jelentős részben az MSZMP-ből érkezett.
Alex
2017-04-06 at 19:19
Lófütyit! Soros kártékonyabb, mint a volt SZU összes exkommunista potentátja együttvéve.
Károly
2017-04-06 at 08:30
Eger semmiből nem marad ki.
Ismerős nevek és arcok az önkormányzati .képviselők, haveri, baráti, köréből
Hol hús van ott légy is létezik.