Pesti Srácok

Exkluzív interjú: Versek szódával és rúdtánccal (GALÉRIÁVAL)

Azt hiszem, nemcsak Magyarországon, hanem jóval határainkon túl is különlegességnek számít, amit Pion István költő-újságíró, valamint dr. Szlávy Eszter rúdtánc Európa- és világbajnok állít színre. Akrobatikus karika, selyem szalag vagy rúdtánc produkcióval ötvözött slam előadásokkal lepik meg vagy nyűgözik le a közönséget.

VIG GYÖRGY- Nullahategy

A beszélgetés előtt készültem, és megnéztem, hogy határozzák meg a fiatal, Magyarországon is csak az elmúlt években ismertté vált műfajt maguk a slammerek. A honlapjukon a következő definíció található: „A slam poetry egy előadó költészeti verseny, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. A múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg, mint önálló előadói műfaj, a Spoken Word versengő formájaként, Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére. Nem versfelolvasás, mert első hallásra is érthető a szöveg és többnyire fejből mondják, színpadi elemekkel tarkítva. Nem színházi előadás, mert nincs előzetes forgatókönyv, bárki felmehet a színpadra. Nem rap, mert nincs alatta zene és nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés.”

PestiSracok facebook image

Ezek után annyit tudok, hogy mi nem lehet slam. Meg azt, hogy szinte bármi lehet. Az sincs benne a meghatározásban, hogy különleges esetben slam előadássá válik egy újságíró-költő-slam előadó, valamint egy rúdtáncos-kézsebész találkozása is.

- Fura ez az egész, kedves Pista – kezdem a beszélgetést tegeződve, a hagyományos és slam poétával, akivel sokáig egy szerkesztőségben dolgoztunk. Nehezemre esik rá koncentrálni, mivel gyönyörű kedvese a háttérben lélegzetelállító gyakorlatokat végez a fotós kedvéért. - Miért?

IMG_2479- Mert ritkán fordul elő ilyesmi. Kezdjük ott, hogy egy költő számára nem dehonesztáló-e, hogy slammerként váljon ismertté? Hallottam már olyan meghatározást is, hogy az slammel, aki nem tud rappelni. - Ezek előítéletek.

-Hogy határozod meg te a slammet? - Én azt mondom, hogy költészet, amit előadnak. Ha másokat kérdezel, biztosan lesz köztük olyan, aki szerint ez pusztán előadóművészet, vagy puszta szövegmondás. Vannak, akik szerint ez irodalom, mások szerint meg nem. Attól függ, ki honnan közelíti meg. Szerintem ez költészet.

- Maguk az előadók sem egységesek ezen a téren? - Egyáltalán nem. Akik az irodalom felől érkeznek, azok a slam produkcióikban is szeretik az irodalmibb szövegeket, másoknak viszont nem az a fontos, hogy irodalmi hatást érjenek el. A hatás viszont mindentől függetlenül központi kérdés. Ott állsz a közönség előtt, és általában egy esélyed van arra, hogy meggyőzd őket. Három perc tizenöt másodperc alatt.

- Miért pont ennyi? - Nem tudom, így jött át Amerikából, de talán nem is ez a lényeg. Sokan érvelnek azzal, hogy az irodalmat nem versenyeztetjük, mert hogyan is pontoznánk? Itt pedig az a kérdés, hogy miért is ne? Hiszen költői versenyek ma is vannak, bár nem pontozásos rendszerben, de azt is csak szubjektíven lehet értékelni, és az ókori görögök is versenyeztették az irodalmat... Persze a verseny csak játék, körítés. A lényeg itt is ugyanaz, mint a hagyományos értelemben vett irodalomban – mi állja ki az idők próbáját.

- Amikor verset írsz, másképp működik az agyad, mint amikor slam szövegeken dolgozol? - Esetemben a slam általában adott időre születik és egy adott témáról szól. A hagyományos értelemben vett vers pedig folyamatosan a fejemben dolgozik, alakul, készül, formálódik.

- Atlasz bírja című versesköteted hányadik a sorban? - Első. Évente három-négy verset írok, illetve örülök, ha ennyi összejön. Remélem a második kötetem gyorsabban összeáll, mint az első, amivel igazából tíz évet dolgoztam.

- Hány vers van készen? - Az új kötetbe való? Most talán három. Az elmúlt másfél év termése.

- Van átfedés az általad művelt két költői világ között? - Vannak szövegek, amik mozognak a két terület között, természetesen. Megesik, hogy a közönség előtt nem hat valami, de számomra fontos, ilyenkor azt elteszem későbbre, és más műfajban használom fel újra. Arra azért alapvetően törekszem, hogy a slam szövegek írásban is vállalhatók legyenek.

- Még mindig nem tudom, mi a különbség a slam és a vers között.- Mert nincs is köztük különbség. De ha nagyon akarsz különbséget tenni, akkor az egyiket főleg olvasod, a másikat pedig főleg látod és hallod. Az utóbbi élőben és a Youtube-on terjed, a másik meg papíron.

- Mekkora szerepe van a személyes előadásnak? - Óriási, mert ezek általában nagyon őszinte szövegek. Terápiaként is működnek. Amikor tudod, hogy a saját gondolataidból, fájdalmaidból, kérdéseidből született sorokat valaki egyedül olvasgatja otthon, az egészen más, mint amikor szerzőként kiállsz ötven-száz ember elé, és magad mondod el.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.