Pesti Srácok

Exkluzív interjú: Versek szódával és rúdtánccal (GALÉRIÁVAL)

Azt hiszem, nemcsak Magyarországon, hanem jóval határainkon túl is különlegességnek számít, amit Pion István költő-újságíró, valamint dr. Szlávy Eszter rúdtánc Európa- és világbajnok állít színre. Akrobatikus karika, selyem szalag vagy rúdtánc produkcióval ötvözött slam előadásokkal lepik meg vagy nyűgözik le a közönséget.

VIG GYÖRGY- Nullahategy

A beszélgetés előtt készültem, és megnéztem, hogy határozzák meg a fiatal, Magyarországon is csak az elmúlt években ismertté vált műfajt maguk a slammerek. A honlapjukon a következő definíció található: „A slam poetry egy előadó költészeti verseny, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. A múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg, mint önálló előadói műfaj, a Spoken Word versengő formájaként, Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére. Nem versfelolvasás, mert első hallásra is érthető a szöveg és többnyire fejből mondják, színpadi elemekkel tarkítva. Nem színházi előadás, mert nincs előzetes forgatókönyv, bárki felmehet a színpadra. Nem rap, mert nincs alatta zene és nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés.”

PestiSracok facebook image

Ezek után annyit tudok, hogy mi nem lehet slam. Meg azt, hogy szinte bármi lehet. Az sincs benne a meghatározásban, hogy különleges esetben slam előadássá válik egy újságíró-költő-slam előadó, valamint egy rúdtáncos-kézsebész találkozása is.

- Fura ez az egész, kedves Pista – kezdem a beszélgetést tegeződve, a hagyományos és slam poétával, akivel sokáig egy szerkesztőségben dolgoztunk. Nehezemre esik rá koncentrálni, mivel gyönyörű kedvese a háttérben lélegzetelállító gyakorlatokat végez a fotós kedvéért. - Miért?

IMG_2479- Mert ritkán fordul elő ilyesmi. Kezdjük ott, hogy egy költő számára nem dehonesztáló-e, hogy slammerként váljon ismertté? Hallottam már olyan meghatározást is, hogy az slammel, aki nem tud rappelni. - Ezek előítéletek.

-Hogy határozod meg te a slammet? - Én azt mondom, hogy költészet, amit előadnak. Ha másokat kérdezel, biztosan lesz köztük olyan, aki szerint ez pusztán előadóművészet, vagy puszta szövegmondás. Vannak, akik szerint ez irodalom, mások szerint meg nem. Attól függ, ki honnan közelíti meg. Szerintem ez költészet.

- Maguk az előadók sem egységesek ezen a téren? - Egyáltalán nem. Akik az irodalom felől érkeznek, azok a slam produkcióikban is szeretik az irodalmibb szövegeket, másoknak viszont nem az a fontos, hogy irodalmi hatást érjenek el. A hatás viszont mindentől függetlenül központi kérdés. Ott állsz a közönség előtt, és általában egy esélyed van arra, hogy meggyőzd őket. Három perc tizenöt másodperc alatt.

- Miért pont ennyi? - Nem tudom, így jött át Amerikából, de talán nem is ez a lényeg. Sokan érvelnek azzal, hogy az irodalmat nem versenyeztetjük, mert hogyan is pontoznánk? Itt pedig az a kérdés, hogy miért is ne? Hiszen költői versenyek ma is vannak, bár nem pontozásos rendszerben, de azt is csak szubjektíven lehet értékelni, és az ókori görögök is versenyeztették az irodalmat... Persze a verseny csak játék, körítés. A lényeg itt is ugyanaz, mint a hagyományos értelemben vett irodalomban – mi állja ki az idők próbáját.

- Amikor verset írsz, másképp működik az agyad, mint amikor slam szövegeken dolgozol? - Esetemben a slam általában adott időre születik és egy adott témáról szól. A hagyományos értelemben vett vers pedig folyamatosan a fejemben dolgozik, alakul, készül, formálódik.

- Atlasz bírja című versesköteted hányadik a sorban? - Első. Évente három-négy verset írok, illetve örülök, ha ennyi összejön. Remélem a második kötetem gyorsabban összeáll, mint az első, amivel igazából tíz évet dolgoztam.

- Hány vers van készen? - Az új kötetbe való? Most talán három. Az elmúlt másfél év termése.

- Van átfedés az általad művelt két költői világ között? - Vannak szövegek, amik mozognak a két terület között, természetesen. Megesik, hogy a közönség előtt nem hat valami, de számomra fontos, ilyenkor azt elteszem későbbre, és más műfajban használom fel újra. Arra azért alapvetően törekszem, hogy a slam szövegek írásban is vállalhatók legyenek.

- Még mindig nem tudom, mi a különbség a slam és a vers között.- Mert nincs is köztük különbség. De ha nagyon akarsz különbséget tenni, akkor az egyiket főleg olvasod, a másikat pedig főleg látod és hallod. Az utóbbi élőben és a Youtube-on terjed, a másik meg papíron.

- Mekkora szerepe van a személyes előadásnak? - Óriási, mert ezek általában nagyon őszinte szövegek. Terápiaként is működnek. Amikor tudod, hogy a saját gondolataidból, fájdalmaidból, kérdéseidből született sorokat valaki egyedül olvasgatja otthon, az egészen más, mint amikor szerzőként kiállsz ötven-száz ember elé, és magad mondod el.

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.