Pesti Srácok

Exkluzív interjú: Versek szódával és rúdtánccal (GALÉRIÁVAL)

Azt hiszem, nemcsak Magyarországon, hanem jóval határainkon túl is különlegességnek számít, amit Pion István költő-újságíró, valamint dr. Szlávy Eszter rúdtánc Európa- és világbajnok állít színre. Akrobatikus karika, selyem szalag vagy rúdtánc produkcióval ötvözött slam előadásokkal lepik meg vagy nyűgözik le a közönséget.

VIG GYÖRGY- Nullahategy

A beszélgetés előtt készültem, és megnéztem, hogy határozzák meg a fiatal, Magyarországon is csak az elmúlt években ismertté vált műfajt maguk a slammerek. A honlapjukon a következő definíció található: „A slam poetry egy előadó költészeti verseny, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. A múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg, mint önálló előadói műfaj, a Spoken Word versengő formájaként, Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére. Nem versfelolvasás, mert első hallásra is érthető a szöveg és többnyire fejből mondják, színpadi elemekkel tarkítva. Nem színházi előadás, mert nincs előzetes forgatókönyv, bárki felmehet a színpadra. Nem rap, mert nincs alatta zene és nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés.”

PestiSracok facebook image

Ezek után annyit tudok, hogy mi nem lehet slam. Meg azt, hogy szinte bármi lehet. Az sincs benne a meghatározásban, hogy különleges esetben slam előadássá válik egy újságíró-költő-slam előadó, valamint egy rúdtáncos-kézsebész találkozása is.

- Fura ez az egész, kedves Pista – kezdem a beszélgetést tegeződve, a hagyományos és slam poétával, akivel sokáig egy szerkesztőségben dolgoztunk. Nehezemre esik rá koncentrálni, mivel gyönyörű kedvese a háttérben lélegzetelállító gyakorlatokat végez a fotós kedvéért. - Miért?

IMG_2479- Mert ritkán fordul elő ilyesmi. Kezdjük ott, hogy egy költő számára nem dehonesztáló-e, hogy slammerként váljon ismertté? Hallottam már olyan meghatározást is, hogy az slammel, aki nem tud rappelni. - Ezek előítéletek.

-Hogy határozod meg te a slammet? - Én azt mondom, hogy költészet, amit előadnak. Ha másokat kérdezel, biztosan lesz köztük olyan, aki szerint ez pusztán előadóművészet, vagy puszta szövegmondás. Vannak, akik szerint ez irodalom, mások szerint meg nem. Attól függ, ki honnan közelíti meg. Szerintem ez költészet.

- Maguk az előadók sem egységesek ezen a téren? - Egyáltalán nem. Akik az irodalom felől érkeznek, azok a slam produkcióikban is szeretik az irodalmibb szövegeket, másoknak viszont nem az a fontos, hogy irodalmi hatást érjenek el. A hatás viszont mindentől függetlenül központi kérdés. Ott állsz a közönség előtt, és általában egy esélyed van arra, hogy meggyőzd őket. Három perc tizenöt másodperc alatt.

- Miért pont ennyi? - Nem tudom, így jött át Amerikából, de talán nem is ez a lényeg. Sokan érvelnek azzal, hogy az irodalmat nem versenyeztetjük, mert hogyan is pontoznánk? Itt pedig az a kérdés, hogy miért is ne? Hiszen költői versenyek ma is vannak, bár nem pontozásos rendszerben, de azt is csak szubjektíven lehet értékelni, és az ókori görögök is versenyeztették az irodalmat... Persze a verseny csak játék, körítés. A lényeg itt is ugyanaz, mint a hagyományos értelemben vett irodalomban – mi állja ki az idők próbáját.

- Amikor verset írsz, másképp működik az agyad, mint amikor slam szövegeken dolgozol? - Esetemben a slam általában adott időre születik és egy adott témáról szól. A hagyományos értelemben vett vers pedig folyamatosan a fejemben dolgozik, alakul, készül, formálódik.

- Atlasz bírja című versesköteted hányadik a sorban? - Első. Évente három-négy verset írok, illetve örülök, ha ennyi összejön. Remélem a második kötetem gyorsabban összeáll, mint az első, amivel igazából tíz évet dolgoztam.

- Hány vers van készen? - Az új kötetbe való? Most talán három. Az elmúlt másfél év termése.

- Van átfedés az általad művelt két költői világ között? - Vannak szövegek, amik mozognak a két terület között, természetesen. Megesik, hogy a közönség előtt nem hat valami, de számomra fontos, ilyenkor azt elteszem későbbre, és más műfajban használom fel újra. Arra azért alapvetően törekszem, hogy a slam szövegek írásban is vállalhatók legyenek.

- Még mindig nem tudom, mi a különbség a slam és a vers között.- Mert nincs is köztük különbség. De ha nagyon akarsz különbséget tenni, akkor az egyiket főleg olvasod, a másikat pedig főleg látod és hallod. Az utóbbi élőben és a Youtube-on terjed, a másik meg papíron.

- Mekkora szerepe van a személyes előadásnak? - Óriási, mert ezek általában nagyon őszinte szövegek. Terápiaként is működnek. Amikor tudod, hogy a saját gondolataidból, fájdalmaidból, kérdéseidből született sorokat valaki egyedül olvasgatja otthon, az egészen más, mint amikor szerzőként kiállsz ötven-száz ember elé, és magad mondod el.

Ajánljuk még

"Csak egyszer lehet elrontani" - mondta a Polbeatben Bohár Dániel, aki a migránsbűnözőkről készített kisfilmet

‎Polbeat május 20.
"Csak egyszer lehet elrontani. Napok óta járom Belgium és Hollandia városainak utcáit. És egyszerűen nem értem, hogy ezek az alapvetően jó, de még inkább jólétben élő országok miért tették magukat tönkre" - posztolta ki Bohár Dániel Antwerpenből, ahol a napokban a migránsok által irányított drogmaffiáról forgatott riportot a Patriótára. Erről is beszélgetett Stefka István és Huth Gergely az oknyomozó riporterrel a Polbeat legutóbbi adásában. Szóba került az ukrán titkosszolgálati támadás és az átláthatósági törvény, mely megtiltja a rejtett külföldi propagandát és politikai beavatkozást, és a műsorban megbeszélték azt is, hogy a normális emberekből miért váltott ki mély undort Európa vezetőinek röhögcsélős, fehér poros kijevi "osztálykirándulása".

Magyarics Tamás a Polbeatben: Trump kicsit igazított a külkereskedelmi mérlegen, ettől még nem dől össze a világgazdaság

‎Polbeat április 7.
"Donald Trump kiindulópontja az, hogy az Egyesült Államoknak óriási kereskedelmi deficitje halmozódott föl Európával, Kínával, Japánnal és más országokkal, azaz a fő piacokkal szemben, s szeretné ezt lefaragni. Kinyilvánította, hogy túl sokan élősködtek az Egyesült Államokon, és ez tovább nem tűrheti el" - mondta a PestiSrácok Polbeat című műsorában Magyarics Tamás, az ELTE emeritus professzora, a Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének senior főmunkatársa arra a kérdésre, hogy a büntetővámok kivetése után valóban bekövetkezik-e az armageddon a világpiacon, miként azt a teljes balliberális sajtó vizionálja. A professzor szerint esélyesebb, hogy ezt az amerikai nézőpontból logikus kiigazítást lenyeli, beárazza majd a világpiac.

Magyar Péterben ott van mindaz a patológia, ami a nárcizmust megtestesíti - Hal Melinda a Polbeatben

‎Polbeat január 20.
Van egy olyan személyiségfogalom, hogy "nárcisztikus személyiségzavar". Nem Magyar Péter az egyetlen, aki ilyen jegyekkel érkezett a közéletbe, de nála ott van mindaz a patológia, ami ezt a problémát megtestesíti. A nárcizmusnak a Magyar-féle megnyilvánulása káros magára a társadalomra is. Hiszen amikor valaki elfogadja, hogy őt egyesek messiásnak tartják, az megalázása a hitnek, a kultúrának, a nemzetünknek és a történelmünknek - mondta a PestiSrácok.hu Polbeat című videóműsorában Hal Melinda klinikai szakpszichológus és közgazdász. Megjelent a nézők sorában a Lakatos-botrányt (Ábrahám Róbert közreműködésével) kirobbantó nevelőtanár is, aki arra várt választ, hogy egy ilyen brutális ügyben miért nem zár össze a szakma mellette?