Azonnal a rajongója leszel a mentőmúzeumnak (GALÉRIA)
Mindig különös, alázattal teli érzés fog el, amikor meghallom a távolban száguldó mentőautó hangját. Eszembe jut, hogy az abban ülő szakemberek éppen valakinek a megmentésére sietnek. Sokszor zord körülményekkel küzdve tartják életben a pácienst. Az együttérzés mellett azonban egyfajta kíváncsiság is él bennem: mindig szerettem volna bepillantani egy mentőállomás életébe és megismerni azokat az eszközöket, amelyekkel felszerelték a mentőkocsikat.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- Nullahategy
„Alig győztük a sok munkát és a vigasztalást.”- olvasható Lengyel Árpád visszaemlékezésében, aki Titanic utasait mentő Carpathia nevű hajó orvosa volt. A doktort első útja Fiume–New York–Fiume volt. Az odautat sikeresen megtették, már visszafelé jártak, amikor befutott a Carpathiára a süllyedő Titanic vészjelzése. A túlélők mentésében kulcsszerep várt Lengyelre, mivel a hajón lévő három orvos közül egyedül neki volt mentőorvosi gyakorlata, ugyanis 1904-től a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) kötelékébe tevékenykedett. Ezért a gyakorlott magyar orvost állították ahhoz az ajtóhoz, ahol beemelték a hajótörötteket, és ő szelektálta a 705 túlélőt sérüléseik szerint.
Bevallom, azon kívül, hogy a Cameron- féle Titanic filmben szerepelt egy magyar zenész, nem tudtam, hogy ilyen fajta hazai kötődései is vannak a valódi tragédiának. "A munkámban az okozza a legnagyobb örömöt, amikor érzem a látogatókon, a felismerést, a rácsodálkozást, hogy mi, magyarok milyen gazdagok is vagyunk. Minden elfogultság nélkül kijelenthetem, hogy a mentőmúzeum egy zseniális hely a Belváros szívében."- szögezi le Debrődi Gábor, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója, miközben az állandó kiállítás termeit járjuk végig. És valóban: helyiségről helyiségre haladva olyan rejtett világgal ismerkedhetünk meg, amelyről csupán átlag polgárként a Vészhelyzet kapcsán lehet némi elképzelésünk. "A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület alapítójának, Kresz Gézának támadt az az ötlete a 19. század végén, hogy a mentők által használt, de már a szolgálatból kivont eszközök bemutatására hozzanak létre egy kis múzeumot. Onnantól kezdve a mai napig folyamatosan gyűjtjük a tárgyakat, így bővítve állandóan a látnivalókat. Akár vidéki kórházakban kutatva szerezzük be egy- egy tárlat kellékeit a hitelesség jegyében"- meséli a múzeum sztoriját az igazgató úr, miközben hosszasan időzünk egy-egy emlék előtt.
Egyik nagy kedvencem a palota udvarán az 1902-ben készült fotó. A képen az első európai elektromos mentőgépkocsi, és utasai láthatók. De izgatottat hallgattam a biatorbágyi viadukt felrobbantása után a vidéki terepre igyekvő mentősök történetét is, akik hordágyakkal, kötszerekkel, fáklyákkal felszerelkezve, különvonattal és mentőkocsikkal is igyekeztek megközelíteni a katasztrófa helyszínét.
Sok manapság vicces és megdöbbent jelenséggel, tudományos elmélettel is találkozhatunk a vitrinekbe zárva, mint például egy- egy újraélesztő szerkezet (amelyekről ma már tudjuk, hogy nem sokat értek), különböző fújtatók (lásd. galéria), rémületes vastüdők, így érdemes nyitott szemmel végigjárni a kiállítást.
A mentőmúzeumnak helyt adó Markó utcai Mentőpalota is a mentéstörténelem egy fontos mementója, ugyanis az idén 125 éves épület Európa első, eredetileg is mentőállomásának épített létesítménye, és nem kisebb szakember tervezte, mint a Gresham- palotát is jegyző Quittner Zsigmond.
Talán kevesek számára ismert, hogy a mentőállomás a második világháború idején átmeneti kórházként is üzemelt: az épület ambulanciáján és a légoltalmi pincében folyamatosan látták el a belső kerületek sérültjeit. De 1956-os forradalom kirobbanásának másnapján is már sebészeti műtővel felszerelt átmeneti segélykórházként fogadták a betegeket: ennek emléket állítva, most korabeli tárgyakkal felszerelve újra megnyitott a múzeum "Pincekórháza", ahol a látványelemeknek, a háborút idéző hanghatásoknak köszönhetően a látogató átélheti, hogy milyen lehetett sebesültek között dolgozni.
