Pesti Srácok

"Ó, egy Alfa Romeo!" - Hat év után újra látogatható az Alfa Romeo milánói múzeum

Hat év után keddtől újra látogatható az Alfa Romeo milánói múzeuma, amelyet az autómárka százötödik születésnapja alkalmából újítottak fel.

MTI

Alfa_plakaty_001A Milánó egyik külvárosában, Aresében található épületet alig egy év alatt teljesen felújították, és a kiállított autók sora is bővült, keddtől 69 modellt lehet összesen öt emeleten megtekinteni. Ezek között szerepel a legelső, még A.L.F.A. (Anonima Lombarda Fabbrica Automobile) megjelölésű típus, valamint számos legendás Forma-1-es autó is.

PestiSracok facebook image

A kiállítást egy "interaktív emlékezet" elnevezésű tárlat egészíti ki: a látogatók egy interaktív rendszeren keresztül részletesen megismerhetik az egyes modellek történetét. A márka sportmúltját 4D-felvételeken keresztül is bemutatják: a moziterem székei mozognak, a résztvevők haját szél fújja, és még víz is fröccsen rájuk, amikor tócsába hajt a vásznon száguldó versenyautó. A tárlatot eredetileg 1976-ban nyitották meg, az kizárólag előzetes bejelentkezéssel volt látogatható. Miután az aresei gyártóüzemben beszüntették a termelést, és a központ elveszítette addigi meghatározó szerepét, a múzeumot 2009-ben bezárták.

A múzeum hétfő esti bemutatójának vendégei megtekinthették az Alfa Romeo múlt szerdán bemutatott új modelljét, amelyet a Giulia névre kereszteltek, csúcsváltozata kategóriájának legerősebb motorját kapja meg, 510 lóerővel és hátsókerék-hajtással. Várhatóan 2016 tavaszától lesz elérhető. Magyarországon az Alfa Romeo tulajdonosok közössége Balatonfüreden ünnepli a márka születésnapját július 11-én az AlfaCity nevű rendezvénnyel, amelyre több mint 800 Alfa Romeo érkezését várják a szervezők.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)