Pesti Srácok

"Ó, egy Alfa Romeo!" - Hat év után újra látogatható az Alfa Romeo milánói múzeum

Hat év után keddtől újra látogatható az Alfa Romeo milánói múzeuma, amelyet az autómárka százötödik születésnapja alkalmából újítottak fel.

MTI

Alfa_plakaty_001A Milánó egyik külvárosában, Aresében található épületet alig egy év alatt teljesen felújították, és a kiállított autók sora is bővült, keddtől 69 modellt lehet összesen öt emeleten megtekinteni. Ezek között szerepel a legelső, még A.L.F.A. (Anonima Lombarda Fabbrica Automobile) megjelölésű típus, valamint számos legendás Forma-1-es autó is.

PestiSracok facebook image

A kiállítást egy "interaktív emlékezet" elnevezésű tárlat egészíti ki: a látogatók egy interaktív rendszeren keresztül részletesen megismerhetik az egyes modellek történetét. A márka sportmúltját 4D-felvételeken keresztül is bemutatják: a moziterem székei mozognak, a résztvevők haját szél fújja, és még víz is fröccsen rájuk, amikor tócsába hajt a vásznon száguldó versenyautó. A tárlatot eredetileg 1976-ban nyitották meg, az kizárólag előzetes bejelentkezéssel volt látogatható. Miután az aresei gyártóüzemben beszüntették a termelést, és a központ elveszítette addigi meghatározó szerepét, a múzeumot 2009-ben bezárták.

A múzeum hétfő esti bemutatójának vendégei megtekinthették az Alfa Romeo múlt szerdán bemutatott új modelljét, amelyet a Giulia névre kereszteltek, csúcsváltozata kategóriájának legerősebb motorját kapja meg, 510 lóerővel és hátsókerék-hajtással. Várhatóan 2016 tavaszától lesz elérhető. Magyarországon az Alfa Romeo tulajdonosok közössége Balatonfüreden ünnepli a márka születésnapját július 11-én az AlfaCity nevű rendezvénnyel, amelyre több mint 800 Alfa Romeo érkezését várják a szervezők.

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.