Héftőtől kezdődnek a Nobel-díj bejelentések - Érdekességek a Nobel-díj történetéből
A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. A díjat alapító Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében a fizikai, a kémiai, a fiziológiai vagy orvosi, az irodalmi, illetve a békedíj megalapításáról rendelkezett, a közgazdasági Nobel-díjként emlegetett Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíjat 1968-ban alapította a fennállásának 300. évfordulóját ünneplő svéd központi bank.
MTI
Az 567 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2014 között összesen 889 kitüntetettje volt, 864 személy és 25 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt ez 860 különböző személyt és 22 különböző szervezetet jelent. A Nobel-díjjal 468 alkalommal ismertek el európai, 294-szer amerikai, 64-szer ázsiai, 25-ször afrikai és 13 alkalommal óceániai születésű kitüntetettet. A díjat 47 alkalommal ítélték a gyengébb nem képviselőinek, de a kitüntetett nők száma csak 46, mert a lengyel-francia Marie Curie (lánykori nevén Maria Sklodowska) a nők között egyedüliként és a díj történetében egyetlenként két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is kiérdemelte az elismerést, egyben ő az első női Nobel-díjas is.
A női kitüntetettek többsége - szám szerint 16 személy - Nobel-békedíjat kapott, míg közgazdaságtudományból eddig csupán egyetlen nő, az amerikai Elinor Ostrom vehette át a kitüntetést 2009-ben. A díjazottak között a Curie család az "abszolút csúcstartó": 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat (ők az első Nobel-díjas házaspár is), majd 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie lett kémiai Nobel-díjas, a díjat ő is férjével, Frédéric Joliot-val (aki a Curie család iránti tiszteletből Joliot-Curie-re változtatta családnevét) közösen vette át az elismerést. Így övék az egyedüli Nobel-díjas anya-lánya, valamint apa-lánya cím, vejükkel kiegészülve ők tartják az egy családra eső legtöbb Nobel-díjas nehezen megdönthető rekordját.
Rajtuk kívül még három házaspár szerepel a díjazottak között. 1947-ben a Gerty Theresa és Carl Ferdinand Cori cseh származású amerikai orvos-biokémikus házaspárt tüntették ki orvosi Nobel-díjjal. A svéd Myrdal házaspár tagjai pedig egymástól függetlenül kapták meg a kitüntetést: Gunnar Myrdal 1974-ben a közgazdasági, felesége, a diplomata Alva Myrdal 1982-ben a Nobel-békedíjat. 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser megosztott orvosi Nobel-díjával emelkedett a kitüntetett házaspárok száma.
Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és 25 éves fia, Lawrence 1915-ben eddig példátlan módon egyszerre, egymással megosztva kapott fizikai Nobel-díjat. Szintén fizikából érdemelte ki az elismerést a dán Niels Bohr 1922-ben és fia, Aage 1975-ben, a svéd Karl Manne Siegbahn 1924-ben, fia, Kai 1985-ben, illetve az angol Joseph John Thomson 1906-ban, a fia, George Paget Thomson pedig 1937-ben. A svéd Hans von Euler-Chelpin 1929-ben kémiai, a fia Ulf von Euler 1970-ben orvosi Nobel-díjat, az amerikai Arthur Kornberg 1959-ben orvosi, Roger fia 2006-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
Díjazott testvérpár mindössze egy van, a holland Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági, öccse, Nikolaas Tinbergen 1973-ban fiziológiai Nobel-díjas lett. A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A legidősebb korban a statisztika szerint a közgazdászokat jutalmazzák, átlagéletkoruk 67 év, a legfiatalabbak a fizikusok 55 éves átlagéletkorral. A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 éves korában nyerte el a Nobel-békedíjat, amivel megdöntötte a brit Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját. Bragg 1915-ben 25 évesen kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Rekordja a tudományos díjazottak között vélhetőleg megdönthetetlen, mert a mai tudóspalánták ebben az életkorban kerülnek ki az iskolapadból.
A legidősebben kitüntetett tudós az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági emlékdíjat, de már csupán fél évig örülhetett a megtiszteltetésnek. A nők között a legfiatalabb kitüntetett szintén a pakisztáni diáklány, gyermekjogi aktivista, aki 2014-ben 17 évesen kapott megosztott Nobel-békedíjat (ő az első pakisztáni Nobel-díjas). A legidősebben kitüntetett nő Doris Lessing brit írónő, akit 2007-ben 88 évesen jutalmaztak az irodalmi Nobel-díjjal. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 97 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 18 éves Nobel-békedíjas Juszafzai.
Hat többszörösen kitüntetett van, ezek sorát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vezeti, a genfi székhelyű humanitárius szervezet háromszor (1917, 1944, 1963) kapta meg a Nobel-békedíjat. Kétszeres díjazott az ENSZ 1954-ben és 1981-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), valamint az 1956-ban és 1972-ben fizikai Nobel-díjjal elismert amerikai John Bardeen, az 1958-ban és 1980-ban kémiai Nobel-díjat kapott angol Frederick Sanger, a két tudományágban (1903-ban fizikai, 1911-ben kémiai) Nobel-díjas Marie Curie, valamint az 1954-ben kémiai Nobel-díjas és 1962-ben Nobel-békedíjas amerikai Linus Pauling - ő az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztozkodnia.
A legmeglepőbb Nobel-díj birtokosa minden bizonnyal Sir Winston Churchill. A néhai brit miniszterelnököt a közhiedelem Nobel-békedíjasként tartja számon, pedig 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki "mesteri történeti és életrajzi műveiért és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért".
