Ízletes termés és közösségformáló erő- tetőzik a fővárosi közösségi kertmozgalom (videó)
A városi kertek több évtizedes múltra tekintenek vissza nyugaton és a tengerentúlon. Bár a két világháború során állami támogatással igen magas szintre fejlesztették a városi önellátó kertmozgalmat, a modern városi kertek csak a ’70-es évektől jelentek meg a nyugati nagyvárosokban.
SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu
Paprika, paradicsom, sóska és zöldellő fűszernövények a panelházak árnyékában. Mai elanyagiasodott világunkban mindez inkább meseszerűnek tűnik, mintsem valóságosnak, ám mégis létezik. A közösségi kertek létrehozása az elmúlt négy-öt évben egyfajta mozgalommá nőtte ki magát hazánkban. Az ilyen kertek egyik nagyon fontos eleme ugyanis az, hogy egy helyi közösség jön létre, teljesen különböző társadalmi háttérrel, amit a szervezőerő tart össze. A III. kerület 2016 tavaszától egy újabb kerttel gyarapszik, ugyanis az első, békásmegyeri közösségi kert után az Óbudai Kulturális Központ kihasználatlan parkja bővül új funkcióval az önellátó mozgalom égisze alatt. A Nullahategy.hu megpróbált utánajárni annak, hogy hogyan lehet elhanyagolt földterületekből virágzó kiskerteket teremteni, és miként kovácsolódhat össze egy közösség palántanevelés közben?
A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Kerekes András
