Pesti Srácok

Dvá bratanki - A katyni mészárlás áldozataira emlékeztek Szegeden

Dvá bratanki - A katyni mészárlás áldozataira emlékeztek Szegeden

A katyni mészárlás áldozataira emlékeztek vasárnap este Szegeden Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyn requiem című művének ősbemutatójával.

MTI

A hangverseny előtti beszédében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, talán nincs a világon másik nép, amely úgy meg tudná érteni a lengyelek történelmét, sorsát, mint a magyar. A két népet történelmi sorsuk mellett összeköti az erős hit is, mint nemzet megtartó erő.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: mint minden totális diktatúra, a szovjet diktatúra sem akart mást, mint megtörni a nemzet gerincét, megsemmisíteni azokat az embereket, akik a független, szabad Lengyelország alapját képezhették volna. Ezeknek az embereknek nem lehetett sírhelyük, a végtisztességet sem kaphatták meg, és nem lehetett beszélni róluk, ahogy a magyar hősökről sem, 59 évvel ezelőtt, 1956. november 4-e után, a forradalmat követő napokban - mondta az államtitkár.

A magyarság és a lengyelség összetartozása minden történelmi sorsforduló idején fontos. Méltán gondolhatjuk azt, most is egy hasonló kezdetén vagyunk, hiszen a történelem során egy időszak végét vagy kezdetét soha nem technikai vívmányok jelölték ki, hanem nagy embertömegek - hangsúlyozta Rétvári Bence. Most, hogy valami láthatóan változik a világban, Európában a két nemzet ismét egymásra talál. Elmondhatjuk, hogy az Európai Unión belül ennek az új korszaknak a kezdetén olyan mértékű integráció valósult meg, mint semmilyen más tagország esetében. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország együtt védik a közösség határait - fejtette ki a politikus.

A hangverseny előtt az emlékezők - köztük több a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítő lengyel határőr - megkoszorúzták a szegedi dóm kertjében álló katyni emlékkeresztet. Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyn requiem című művét a Szegedi Szimfonikus Zenekart és a Vaszy Viktor Kórus, valamint két szólista, a szoprán Somogyvári Tímea Zita és a bariton Andrejcsik István adta elő Gyüdi Sándor vezényletével.

A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.

A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak. A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Huth Gergely: az ország jobbik részétől kérdezem, eltűrjük mi ezt?

Magyar ugar május 5.
Portálunk főszerkesztője reagált arra a példátlan megfélemlítési hullámra, amit a még meg sem alakult új kormány mögötti politikai hatalom indított. Huth Gergely bejegyzésében azt firtatja, hogyan történhetett meg, hogy eljutottunk oda, hogy hatósági intézkedések nélkül kényszerítenek embereket arra, hogy lemondjanak magánvagyonukról pusztán azért, hogy kielégítsék a leendő miniszterelnök bosszúvágyát.

A szerkesztett tartalom felelőssége és az érettségi

Magyar ugar május 5.
Tegnap történt, a Facebookon én is megemlékeztem róla, egy érettségiző lány, akit az Index interjúvolt meg, valami olyasmit mondott (az Index címadása alapján is), hogy a nehéz magyar érettségi a vesztes kormány bosszúja a fiatalokon. Ha valaki odakattint és megnézi a tegnapi posztomat, láthatja, nem az érettségi első napján átesett interjúalanyt bíráltam, hanem az újság címadásán háborodtam fel.