Városbújócska - A Cziráky palotától az Uniqa plázáig
Amikor 1820-ban Kultsár István lapszerkesztő, közadakozásból megvásárolta a Szép utca sarkán álló telket, még nem gondolta, hogy a területen felépítendő épületek legendává válnak. Illetve gondolta, csak egészen másképp.
BARTA ZSOLT- 061.hu
Az 1820-as évek elején lázban égett Pest lakossága. A Tekintetes Tanács ugyanis kifundálta, hogy méltó helyet kell keresni a leendő Nemzeti Múzeumnak, és a Nemzet Színháznak is. Számos elvetett terv, ötlet után született meg a döntés: a két impozáns épület lehetőleg egymással szemben álljon. A helyszínt is megtalálták az akkor még névtelen (ma Szép utca) utcácskában a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca sarkán. Mindkét telket közadakozásból vásárolták meg, a jobboldalit Kultsár István, neves hírlapszerkesztő vezényletével.
Az utcácskát is hamarjában elnevezték „Szépnek“, hiszen nem lehet más a neve, ha már ott áll rajta, a nemzet két, nagyon fontos intézménye. Igen ám, de a pénzhiány közbeszólt, nem készült el egyik épület sem. A Kultsár által megálmodott Magyar Theátrom üresen maradt helyét gróf Cziráky Antal vásárolta meg, s építtetett rá gyönyörű palotát. Tervezőnek a kor elismert szakemberét, Hild Istvánt kérte fel, aki nemcsak a tervezésben, hanem a kivitelezésben is a gróf segítségére volt.
A Cziráky palota, ahogy a köznyelv nyomban elnevezte, kétemeletes épület volt, díszes bejárattal. A gróf több helységet ki is adott, állandó vagy csak átutazó vendégeinek. 1841-től itt lakott gróf Batthyány Lajos, a későbbi magyar miniszterelnök is. Cziráky Antal, bár nem hangoztatta, ám az ellenzékhez húzott, s számos alkalommal rendezett estélyt vendége, Batthyány tiszteletére. A fogadásokon természetesen a pesti ellenzék színe-java megjelent.
1827-ben, Széchenyi István által alapított Pesti Casino, mely 1830-tól a Nemzeti Casino nevet viseli, ebben az esztendőben bérelte ki a Cziráky palotát tulajdonosától. A bérlet kissé hosszúra nyúlt, 1871-ig tartott, amikor is a Casino végleg megvásárolta az épületet. Az átalakítás tíz esztendeig tartott, 1874-84 között, Ybl Miklós tervei és felügyelete mellett. Az 1884-ben átadott Nemzeti Casino korának egyik legszebb épülete volt. Termei pedig korának legértékesebb bútoraival, tárgyaival voltak berendezve. A Casino híres volt kiváló kézikönyvtáráról is, több, mint 30 000 kötet állt tagjainak rendelkezésére, köztük számos bibliofil ritkaság.
Az épület a II. világháború végén, 1944-ben súlyos sérüléseket szenvedett, annyira, hogy nagy részét le kellett bontani. Megmaradt bal oldali, földszintes része a háború után cserépfedelet kapott, majd benne működött a belváros egyik első, világháború után presszója, az Akvárium. Az 1960-as évek elejére aztán a teljes épületet elbontották, s ezzel elkezdődött a hajdani telek új korszaka.
1964-66 között ugyanis ott épült fel Budapest első magasháza, a 12 emeletes Hungarotex székház. A két tervezőt, Pomsár Jánost, és Puskás Tamást számos vád érte amiatt, hogy modern épületük egyáltalán nem illik bele a belváros régies hangulatába, sem a stílusa, sem magassága. Ám idővel megszokta a belváros, furcsa, kimagasló torony jellegű épületét. A cég privatizációja után. 1998-99 között az épület újra átalakult. Újjátervezői meghagyták a székház betonvázát, ám igyekeztek a régi belváros hangulatához jobban hozzá simítani. Földszinti passzázsok, árkádok, és más, furfangos építészeti megoldások után jött létre az Uniqa pláza.
