Pesti Srácok

"Sokféle lemur van égen és földön" - Beszélgetés Garaczi László íróval

Nemrég jelent meg Garaczi László új prózakötete, a Wünsch híd, ami az önéletrajzi Lemúr-sorozat újabb darabja. A szerzővel képzeletben átsétáltunk ezen a mára már funkcióját veszített vároligeti hídon, azaz: beszélgettünk.

PÁN - 061.hu

Facebook oldalad tele van vizuális tartalmakkal, festményekkel, karikatúrákkal, jól kezeled a képet, mégsem derült ez nagyon ki korábban... Nem írtál esszéket festményekről, ritkán nyitsz meg kiállításokat...
A kritikusok szerint a könyveimben erős a vizualitás szerepe, és ezzel nagyjából egyet is értek. Régebben voltak bennük fotók, képek, rajzok, montázsok, aztán ezek elmaradtak, részben a kiadók ellenállása miatt.

PestiSracok facebook image

Az Arc és hátraarcnál fél évet kutattál, könyvtáraztál, a Wünsch híd esetében kellett könyvtárazni? Mert úgy tűnik, az új könyv a privát élményanyagodra fókuszált...
Most nem sok könyvtárazás volt, inkább saját, privát anyagokra támaszkodtam: emlékekre, álmokra, ezekhez kapcsolódó vagy ezekre épülő szövegekre.

A Wünsch híd tele van prózaversekkel, a tördelése is ezt sugallja. "Lemur" ez a könyv egyáltalán?
Sokféle lemur van égen és földön. Itt a lemur új, éteri, égi arcát mutatja - lehetne a neve mondjuk: felmur. Egy felmur vallomásai.

Eredetileg Tisztulások lett volna a könyv címe. Túl "drogosnak" tűnt, miért változtattad meg?
Ahogy alakult a szöveg, több címváltozat is fölmerült, de aztán viszonylag hamar meglett a végleges cím, még az év elején.

A könyv megidézi a kilencvenes évek első felét is. Van annak tétje? Végül is, beállt az új rendszer, voltak helyek (Hold, Zöldség-Gyümölcs, stb.), de kb. ugyanaz volt, mint ami most is van, mínusz internet... Mitől volt számodra érdekes a kilencvenes évek?
Lehet, hogy különbözik a perspektívánk, én ezt máshogy látom. Mi a rendszerváltáskor már harminc éve diktatúrában éltünk. Hogy milyen a nem-diktatúra, ez mai napig állandó érdeklődésem és meglepődéseim tárgya. Újabban például mintha az átkos antivilág pikánsan ismerős hangulatait érzékelném.

Mit gondolsz, a mai huszonévesek "veszik a lapot", értik a könyv összekacsintásait, szóval, mennyire generációs próza a Wünsch híd?
Nem tudom, mit értesz összekacsintások alatt. A könyv szándéka szerint egzisztenciális téttel írott költői próza, ami többnyire az emlékezésről szól. Bevallom, nem töprengtem azon, hogy a huszonévesek veszik-e a lapot, ahogy a nyolcvan évesek sem jutottak eszembe írás közben, se a negyven, se a hatvan évesek. Az én elképzelt ideális olvasóm kortalan, és mindenképp nőnemű: rózsaszín boa a nyak körül és okosan csillogó tekintet.

Gondolhattunk volna arra is, hogy az Arc és hátraarc és a Pompásan buszozunk! vagy akár a Metaxát olvasva, hogy egyszer lesz egy "rendes regény". Úgy indultál neki, hogy egy "rendes regényt" írsz, csak aztán fragmentálódott, "elment" erre és arra a szöveg?
Nagyjából az elején látszott, hogy nem lesz „rendes regény”, a nyersanyag nem ezt kívánta. Nem is szeretem magam untatni „rendes regényekkel”. Az elvárások nem nagyon érdekelnek, szerintem, ha akarnék, sem tudnék nekik megfelelni. A világ, mint tudjuk, izgalmas, de rendetlen hely.

Garaczi Laszlo iro 2015.12.22. foto:Horvath Peter Gyula

A borítón lévő órák 12.20-at mutatnak. Van ebben valami titok? Az összeessküvés elméletek vannak arról, hogy az órareklámokon miért mutató mindig 10.10-et mutató...
A borítónak több változatát is láttam az előkészületek során, és az órák minden egyes esetben mást mutattak. Ez azóta is tart: ha ránézek, mindig más az idő. Sok (ráérő) ideje van a könyvnek. Ez talán összefügghat a térrel is: ha szép az idő, sokan vannak a téren.

Hogy találkoztál először magával a Wünsch híddal? Milyen élmények fűznek hozzá? Egy városligeti futás során ugrott be, hogy "opszika", ezzel kéne valamit kezdeni?
Gyakran járok arra, régóta ismerem a történetét. Gyerekkoromban még utaztam alatta a kisföldalattival, és mentem át rajta, a sínek fölött. A városképemhez, a múltamhoz, de a mindennapjaimhoz is tartozik. És igen, írás közben jött a felismerés („opszika”), hogy mivel az egyik alaptörténetben fontos szerepet játszik, kitágítható a jelentése.

Jövőre leszel 60 éves. Mire számíthatunk tőled 2016-ban?
Írom a lemur 5-öt, hagyományos próza: csupa móka, rettegés, kacagás, félelem - talán a Pompásan buszozunk!-hoz fog leginkább hasonlítani. A címe: Dixi a tengerparton. Vagy: Hasítás. Esetleg: Lemur Miki csodálatos élete. De a legvalószínűbb: Hangyasuttogó.

Fotó: HORVÁTH PÉTER GYULA

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.