Pesti Srácok

Megnyílt a felújított Czóbel Múzeum Szentendrén

Újra látogatható péntektől a Ferenczy Múzeumi Centrumhoz (FMC) tartozó, frissen felújított szentendrei Czóbel Múzeum. Az intézmény az Újragondolt Czóbel című új állandó kiállításával várja ismét a közönséget.

MTI

Az ünnepélyes megnyitón L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Czóbel Béla (1883-1976) egész életében őszintén, mély meggyőződéssel és szeretettel vallotta magát magyarnak, magyar művésznek, s bár élete nagyobb részét a hazájától távol töltötte, mégis mindig, minden megszólalásában, számos témaválasztásában visszatért szülőföldjéhez.

A világhírű magyar festőt méltatva hangsúlyozta: rendkívül gazdag életpálya áll mögötte nagyon sok kiváló alkotással, életművét szinte nem lehet számba venni, mérhetetlenül változatos és összetett. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a szentendrei múzeum új lendületet kapott, és úgy fogalmazott: Gulyás Gábor személyében a Ferenczy Múzeumi Centrumnak olyan vezetője van, aki képes a kortárs európai művészetben elhelyezni a szentendrei örökséget, és akinek van elképzelése a gazdag szentendrei múzeumi kinccsel kapcsolatban.

L. Simon László kitért arra is, hogy a megnyitó rávilágít arra is, hogy Szentendre múzeumi rendszerét újra kell gondolni. Az egykor létrehozott sok kicsi múzeumi egység szerinte ma már nem működőképes, s ez a kiállítás tesztje lesz annak, hogy milyen módon kell hozzányúlni a széttagolt, sok-sok kis épületből és múzeumegységből álló nagy rendszerhez. A város és a múzeum vezetése felismerte a változtatás szükségességét - mondta az államtitkár, aki a kormány oldaláról partnerséget és segítséget ajánlott fel. Megjegyezte: a csütörtöki múzeumavató az első fontos lépése a változásnak.

Verseghi-Nagy Miklós, a város polgármestere köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a megnyitóval új, egész Szentendrére kiható korszak kezdődik. Úgy fogalmazott: a Gulyás Gábor vezette múzeumi centrum elképzelései, melyek szerint Szentendre visszakerül a nemzetközi művészeti élet térképére, a város vezetése számára is fontos és támogatandó célkitűzés.

Gulyás Gábor igazgató többek között azt hangsúlyozta, hogy Szentendre hatalmas képzőművészeti gyűjteményének nagyon fontos részét képezik az ott gondozott és őrzött Czóbel-művek. Megjegyezte: az elmúlt évtizedekben nagyon sok támogatást kapott a feldolgozáshoz a Ferenczy Múzeum, s az igazgató reményei szerint a mostani újranyitás nem a vége, hanem a kezdete valaminek. Az újjászületett állandó kiállítással kapcsolatban szólt arról is, hogy a tárlat egy része időről időre megújul majd, a korszerűsített és megszépült épületet méltatva pedig kiemelte, hogy az már megfelel a nemzetközi sztenderdeknek.

Barki Gergely művészettörténész, a kiállítás kurátora egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárlat a Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel-gyűjteményére épül, de kölcsönzött művet a kiállításra a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József Múzeum és a párizsi Julian Akadémia is. Rámutatott arra is, hogy "nem az állandóságon lesz a hangsúly", mert időről időre új művek kerülnek be. A kurátor jelezte azt is, hogy bár majdnem mindegyik képet évtizedek óta ismerik, a tárlat a kutatásnak olyan terepe lehet, ahol újabb és újabb összefüggésekre derülhet fény. Hozzátette: változó és mindig megújuló kiállítás lesz a kutatás szempontjából is.

PestiSracok facebook image

MTI FOTÓ: Kovács Attila

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.