Pesti Srácok

Absztrakt élmény- Gyarmathy Tihamér kiállítás nyílt a Vigadóban

Bemérve a mérhetetlen címmel nyílt meg Gyarmathy Tihamér centenáriumi kiállítása a Pesti Vigadóban kedden.

MTI

A tárlat a 20. század egyik legkövetkezetesebb magyar absztrakt festőjének, Gyarmathy Tihamérnak (1915-2005), a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagjának állít emléket. A tárlat a Kállai Ernő bioromantika elméletére és "Új világkép" programjára épített, "elvont művészetként" jellemezhető pályaívet mutatja be a negyvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig.

PestiSracok facebook image

A válogatás a művész szülővárosa, Pécs múzeumának 1985-ben átadott, mintegy 130 darabot kitevő kollekción kívül más közgyűjtemények és magángyűjtők műtárgyaira, valamint az örökösök által őrzött dokumentumokra támaszkodik. Célja nem a monografikus teljesség, hanem az alkotó sokoldalúságának bemutatása. Így az életmű már ismert szegmensei mellett teret ad a zománc és kerámia munkáknak, a kísérleti filmnek.

A Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja, a Kossuth-díjas alkotó műveiből rendezett kiállítás megnyitóján Fekete György, az MMA elnöke kiemelte: Gyarmathy Tihamér tíz éves szünet után tér vissza az akadémiára. Mint mondta, ez szimbolikus lépés, amellyel tartoznak azoknak a nagy alkotóknak, az akadémia alapítóinak és későbbi tagjainak, akik hitelét megteremtették és fokozatosan megteremtik.

Szeretettel emlékezett vissza az alkotóra, aki, mint mondta, nem a konfrontációt kereste, hanem az együttlét öröme, az együttérzés vezette. A művésznek a kiállításon látható szobájáról elmondta, arról tanúskodik, hogy hogyan ível át valakinek a szelleme korokat, stílusokat, műfajokat, kontinenseket és évszázadokat.

A kiállítást megnyitó Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja kiemelte: Pécsett nem múló megbecsülésnek örvend Gyarmathy Tihamér művészete Martyn Ferencével és most már Martinszky Jánoséval együtt, akik az elvont művészek kevés tagot számláló csoportjának tagjai voltak.

Felidézte: Gyarmathy Tihamér 70 éves korában Pécsnek, pontosabban a Modern Képtárnak adományozta 125 művét, amelyek a mostani tárlat alapját adják.

A Magyar Művészeti Akadémia(MMA) és a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállítása május 8-ig látogatható.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.