Pesti Srácok

A fogyasztói társadalom visszásságairól mesél Nemes Gyula filmje

Csütörtökön kerül a magyarországi mozikba Nemes Gyula a fogyasztói társadalom visszásságait feldolgozó Zero című szatírája.

MTI

A főhőst alakító Kovács Krisztián a történet során hosszú utat jár be: először egy mézgyár igazgatója, majd kimenekül az erdőbe, hogy méhészkedni kezdjen, később a környezeti problémákkal szembesülve terroristának áll és forradalmat robbant ki. A történet szálai végül Afrikába vezetnek, ahol még van esély megtalálni a világnak azt az ősállapotát, amelyben az emberek és az állatok békességben élnek egymással - fogalmazott Nemes Gyula, a film rendezője az MTI-nek adott interjújában.

PestiSracok facebook image

"A Zero egy tabló a világ problémáiról, a környezetvédelem, a szociális, a társadalmi és politikai problémák egyfajta enciklopédiája" - mondta el a rendező. Hozzátette: a főhős különböző stációin keresztül próbálta megmutatni a problémák teljességét, mindezt négy különböző filmes műfajjal érzékeltetve, így a néző eldöntheti, hogy vígjátékként, akcióként, romantikus filmként, esetleg dokumentumfilmként értelmezi.

"Sok állítása van a filmnek, de ugyanazokat az állításokat meg is cáfolja. A világ működésének bonyolult voltára szerettem volna felhívni a figyelmet, többek között arra, hogy a fogyasztói társadalom fő jellegzetessége, hogy bedarál: a környezetvédelmet éppúgy képes a rendszer részévé tenni, mint a lázadást. Ez a kapitalista logika" - fejtette ki az alkotó.

Nemes Gyula szerint bármilyen jó cél érdekében is lép fel az egyén, ha azt szélsőségesen teszi, akkor az önmaga ellentétébe csap át. "Ez egyfajta véleményem a lázadásról és a főhősről, aki méhészből lesz terrorista, ami azt a kérdést is felveti, hogy lehet-e terrorral megvédeni a környezetet."

A filmet 2013 februárjában kezdte el forgatni a stáb Burkina Fasóban, majd négy további periódusban 2013 decemberéig folytatták a munkát. A rendező elmondta, hogy azért választott afrikai forgatási helyszínt, mert mindenképp meg akarta mutatni, hogy a globalizációról nem lehet csak Európát érintve beszélni.

A magyar-cseh-német koprodukcióban készült film premierje a 2015-ös Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál East of the West nevű versenyszekciójában volt. Nemes Gyula elmondta, hogy a filmet mindhárom országban forgalmazni fogják, Magyarországon a Cinema City hálózatában, a Művész és a Kino mozikban láthatják majd az érdeklődők.

A főbb szerepekben Kovács Krisztián, Martina Krátká, Udo Kier és Tóth Orsi látható, de feltűnik a filmben mások mellett Vince Mátyás, a HVG alapító főszerkesztője, az MTI volt elnöke, Nemes Jeles László, Szirtes András és Oláh Lehel filmrendezők, Lénárt István színész és Lavro Ferenc, a Zero rendezőasszisztense is.

A Zero forgatását a Nemzeti Filmalap 180 millió forinttal, a Cseh Filmalap 200 ezer euróval, a német MDM pedig 70 ezer euróval támogatta.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.