Pesti Srácok

Kertész Imre feljegyzéseiből válogató kötetet jelentetett meg a Magvető

A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.

MTI

Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron "olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, amellyel az 1960-as évektől 2010-ig nyomon követhetjük Kertész Imre önértelmezését, gondolkodását". Az első ilyen jellegű Kertész-könyv az 1992-ben megjelent Gályanapló volt, amelyet több hasonló naplókötet követett.

PestiSracok facebook image

A néző különlegessége, hogy a rendszerváltozás utáni időszakról tudósít, amikor a belső történésekről Kertész Imre figyelme is egyre inkább a külvilág felé fordult. Ebben közrejátszott, hogy ettől fogva szabadon utazhatott, művei pedig bekerültek az európai irodalmi véráramlásba, emellett számos művésszel - köztük Ligeti Györggyel, Esterházy Péterrel - került ekkoriban kapcsolatba - fogalmazott Szegő János, aki szerint fontos részét képezi a kötetnek a korábbi Kertész-művekben is tetten érhető "folyamatos konok ön- és világértelmezés".

Hozzáfűzte: a kötet legizgalmasabb kérdése, hogy miként pillant egy, akkor hatvanas éveiben járó értelmiségi a hat évtizedes bezártság utáni új világra, valamint hogyan fogadja az alkotói nyugalmából kizökkentő újonnan jött elismertséget és sikert. Mindebbe beleszövődik az író magánéletének fontos változása, ekkor veszti el első feleségét, és ismeri meg új szerelmét, Kertész Magdát is. A szerző ír álmairól, emlékeiről, feljegyzi egyes irodalmi, képzőművészeti és zenei élményeivel kapcsolatos gondolatait is.

A kötet műfajáról szólva Szegő János megjegyezte, hogy bár az időrendi sorrendet megtartották, a kötet mégis kevésbé naplószerű, mint például a Mentés másként című 2001 és 2003 között született feljegyzéseket közreadó kötet. A néző című kötetben számos helyen nincs pontos dátum feljegyezve a bejegyzések mellett, inkább a "nagyobb gondolkodói tömbök" jellemzőek, amelyeket különféle motívumok, aforizmatikus definíciók, és frappáns bonmotok kapcsolnak össze.

"Kertész Imre életművének és fantasztikus írói teljesítményének egyik különlegessége, hogy rettenetes tragikusságát, sötét jellegét rendkívüli derűvel, ontológiai boldogság-evidenciával tudja ellenpontozni" - fogalmazott Szegő János, hangsúlyozva, hogy a mostani kötetben is megjelenik ez a fajta egyedi öröm, emellett A néző rendkívül mély empátiával és szolidaritással ad számot "a létezés animális kiszolgáltatottságáról".

A Magvető szerkesztője kitért arra is, hogy véleménye szerint nem érdemes "botrányt" keresni a könyvben, hiszen Kertész Imre írói radikalizmusának "botrányszerűségét szerencsére most már volt időnk felfogni", de "aki akar, fog tudni találni olyan mondatokat, amelyekben nagyon erősen, kritikusan fogalmaz társadalmi anomáliákkal kapcsolatban".

A feljegyzéseket Kertész Imrével együttműködve Hafner Zoltán irodalomtörténész rendezte sajtó alá, a könyvet és borítót Pintér József tervezte.

Fotó: mupa.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.