Pesti Srácok

Pákh Imre bíróságra megy a Golgota miatt

Bírósághoz fordul a Golgota című Munkácsy-kép védetté nyilvánítása miatt a festmény tulajdonosa, Pákh Imre.

A New Yorkban élő műgyűjtő szerdán telefonon elmondta: ameddig védett a kép, addig letakarva marad a debreceni Déri Múzeumban.

A Forster központtól arra is van engedélye, hogy a Golgotát elszállítsa a múzeumból, de nincs ilyen terve. A Munkácsy-trilógia tulajdonában álló darabjának további bemutatását augusztus végén tiltotta meg Pákh Imre, a képet akkor letakarták a Déri Múzeumban. A műgyűjtő a Golgota védetté nyilvánításáról szóló novemberi határozatot megfellebbezte, de a döntés a napokban jogerőssé vált.

PestiSracok facebook image

Pákh Imrét egyébként nem lepte meg a döntés. Ezt az eredményt már korábban megsúgták az illetékesek. Az igazság az én oldalamon áll. A Forster központ saját kulturális bizottsága sem javasolta a kép védettségét.

A Kulturális Javak Bizottságának javaslatát általában 99 százalékban elfogadja a központ, ez kivétel volt.

Pákh Imre szerint a védettség egyik kezdeményezője azzal érvelt: meg kell lépni a kép védettségét, nehogy valami jóvátehetetlen történjen vele.

A műgyűjtő érdekesnek nevezte, hogy: A tulajdonosi jogok gyakorlása egyesek szerint jóvátehetetlen problémákhoz vezet. Ilyen érvelést utoljára apám hallott, amikor 1945-ben államosították a fuvarozási vállalkozását. A 21. században, egy demokratikus Magyarországon ilyen rákosista kriptokommunista módszernek nincs létjogosultsága. Ezért bíróságra visszük az ügyet, s hiszem, hogy egy független bíróság igazságos döntést fog hozni – jelezte Pákh Imre.

Arra a lapinformációra, miszerint a festmény tulajdonosának hozzáférhetővé kell tennie az alkotást kutatási, kiállítási célokra, Pákh Imre úgy reagált: 13 évig a Golgota ki volt állítva, kutatták, és mindez folytatódni fog, ha leveszik a képről a védettséget.

Addig viszont, amíg védett, letakarva marad – nyomatékosította álláspontját a Golgota tulajdonosa.

A védetté nyilvánított festményt csak külön engedéllyel lehet kivinni az országból vagy a Déri Múzeumból más helyre szállítani, miközben az állam élhet elővásárlási jogával.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban jelezte, hogy a képet a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros – több mint 1,6 milliárd forintos – vételárért. A védetté nyilvánítás előtt az amerikai-magyar műgyűjtő kilencmillió dollárt kért a trilógia tulajdonában lévő darabjáért.

Librarius.hu/ MTI

Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.