Pesti Srácok

Cannes-ban mutatkozik be A fehér királyból készült film

A májusi cannes-i filmfesztivál alatt zajló vásáron bemutatnak egy részletet a Dragomán György A fehér király című regénye nyomán forgatott brit filmből, amelynek premierjét egy későbbi nemzetközi mustrára tervezik.

MTI

A film globális eladási jogait a Fortissimo Films szerezte meg, amely a közelgő cannes-i filmvásáron akarja értékesíteni a produkciót. Dragomán György A fehér király című regénye harminc nyelven jelent meg. A The White King című, angol nyelven Magyarországon forgatott produkció forgatókönyvírója és rendezője Alex Helfrecht és Jörg Tittel. A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceausescu Romániája, nem egy valódi ország, helyszín jelenik meg, Jörg Tittel a "Gépnarancs világaként" festette le. "Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna".

PestiSracok facebook image

A film főhősét a 12 éves Lorenzo Allchurch, a fiú édesanyját Agyness Deyn (A titánok harca, Ave, Cézár!) alakítja. A disztópia a nem túl távoli jövőben játszódik egy elzárt kis országban, amelynek uralkodó rezsimje megfélemlíti polgárait, kémkedik utánuk, minden lépésüket drónokkal és kamerákkal figyeli katonai hatalmára támaszkodva. A történet szerint Dzsátá (Lorenzo Allchurch) apját bebörtönzik, őt pedig anyjával (Agyness Deyn) együtt árulónak bélyegzik. A további szerepeket mások mellett Jonathan Pryce, Greta Scacchi, Fiona Shaw, Clare-Hope Ashitey és Olafur Darri Olafsson alakítja. Jelenleg a film utómunkálatai folynak, de egy exkluzív részletet levetítenek belőle a cannes-i filmfesztivál vásárán. Az alkotás premierjét várhatóan egy idei nemzetközi fesztiválon tartják.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)