Pesti Srácok

Róth Miksa kiállítás Vásárhelyen

Megszínesített napfény címmel Róth Miksa kiállítást szervez a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Balassi Intézet bukaresti központja - közölte kedden az intézet.

MTI

A pénteken nyíló tárlat korábban Budapesten, Stuttgartban, Belgrádban, Prágában volt látható. A Maros Megyei Múzeum által ideiglenesen befogadott kiállítás felnagyított fotók, eredeti vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével idézi fel Róth Miksa sokszínű és sokrétű munkásságát, bemutatja életpályája főbb szakaszait és műveit.
A szervezők szerint nincs méltóbb helye a jubileumi kiállításnak, mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermei, amelyeknek üvegablakai szintén Róth Miksát dicsérik. A tárlaton láthatók lesznek a saját tervezésű és a műhelymunkák mellett a kor kiemelkedő festőivel - Székely Bertalannak, Vaszary Jánossal, a gödöllői műhely alkotóival - való együttműködésének emlékei is.

PestiSracok facebook image

Az üvegfestmények többsége olyan épületekben található, amelyeket nem könnyű látogatóként megnézni, így például a pannonhalmi főapát magánkápolnájában, a Magyar Nemzeti Bankban vagy az Orosz Kereskedelmi Kirendeltség épületében. A tárlaton művészi fotók segítségével mutatják be ezeket az üvegfestményeket. A kiállítás több közintézmény - a Forster Központ - Magyar Építészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Róth Miksa Emlékház, a Budapesti Történeti Múzeum - Kiscelli Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum - együttműködésével valósult meg.
Róth Miksa már életében a 20. század legismertebb és legelismertebb magyar iparművésze volt. Sorra nyerte a világkiállítások üvegfestészeti díjait. Egyedülálló alkotásai díszítik egyebek mellett a holland királynő palotáját Hágában, Oslo legnagyobb templomát és a Nemzeti Színházat Mexikóvárosban.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.