A magyar komputer művészetről nyílt kiállítás a MNG- ben
A számítógépes művészet magyar képviselőinek első külföldi, 1990-es csoportos bemutatkozásának rekonstrukcióján keresztül ad átfogó képet a művészeti ág rendszerváltozás előtti történetéről a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) június 24-én nyíló új kiállítása.
MTI
A számítógépes művészet a rendszerváltozás előtt a kísérletezés nyelvét jelentette, egyben biztosította a nemzetközi szintre történő modern vizuális kilépés lehetőségét is az ezzel foglalkozó alkotóknak - hangsúlyozta a több mint 300 grafikai és mozgóképes alkotást felvonultató kiállítás szerdai sajtóbejárásán Szücs György, az MNG tudományos főigazgató-helyettese.
A komputerművészet magyarországi történetének első külföldi bemutatkozását A magyar művészek és a számítógép című, 1990-es lille-i tárlat jelentette, amely a digitális művészet minden lehetséges területét felölelte a komputergrafikától az animációig. A kiállítást 1991-ig Étampes-ban és Helsinkiben is bemutatták, ezt követően azonban a most ismét Budapesten látható alkotások 25 éven keresztül egy 150 kilogrammos ládában pihentek - idézte fel Joel Boutteville, a lille-i kiállítás kurátora.
A francia szakember úgy fogalmazott: "minden nagy zeneszerző, köztük Liszt, Bartók, Ligeti és Kurtág is élt az eszközzel, hogy egy-egy alapvető motívumból kiindulva újraalkották, rekonstruálták műveiket. Ezt történt a mostani kiállítás esetében is".
Orosz Márton, az MNG tárlatának kurátora elmondta, hogy a kilenc művész - mások mellett Böröcz András, Gábor Áron és Waliczky Ágnes - alkotásaiból válogató lille-i bemutatkozás anyagát egy történeti résszel egészítették ki, amely többek között a komputerművészet magyarországi kezdeteit ismerteti meg a látogatókkal. "Kevesen tudják, hogy a legelső komputeranimációs műveket többnyire magyar gyökerekkel rendelkező művészek készítették. 1967-ben született meg az Ohió-i Egyetemen a saját rajzai mozgásba hozásához külön programnyelvet kidolgozó Charles Csuri Kolibri című filmje" - emlékeztetett Orosz Márton, kiemelve mások mellett a szintén külföldön nevet szerző Peter Foldes, Bela Juhasz és Leslie Mezei nevét is.
Magyarországon 1972-ben indult meg az első egyetemi informatikai képzés, két évvel később pedig megszületett az első hazai számítógépes grafika is: az akkor egyetemi hallgató Énekes Ferenc egy Koncz Zsuzsa-portrét készített, ez az alkotás azonban nem maradt fent. Látható viszont a kiállításon Énekes Ferenc több számítógépes technológiával készült aktgrafikája is - mutatott rá Orosz Márton. A művészettörténész hozzátette: az első magyar komputeranimációt 1976-ban készítette a K/3-as csoportot megszervező Bódy Gábor, a 12 perces Pszichokozmoszok című mozgókép az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Atomfizikai Tanszékén, egy TPA 1001-1 típusú számítógépen született.
A számítógéppel létrehozott képzőművészeti alkotások kívül estek a kádári diktatúra hagyományos intézményi struktúráján, kiállításukhoz nem volt szükség a Képzőművészeti Lektorátus engedélyére. A nemzetközi színtérhez képest komputerművészeti tárlatot így is szinte két évtizedes csúszással, 1986-ban rendeztek először Magyarországon, a Szépművészeti Múzeumban. A Digitart tárlatot 1990-ben újra megrendezték, ekkor már külföldi alkotók is pályázhattak a részvételre - ismertette a művészeti ág történetét az augusztus 21-ig látogatható, számos korabeli kiadványt, folyóiratot is felvonultató kiállítás kurátora.
Fotó: sg.hu
