Pesti Srácok

Esterházy művei a kommunizmust vonták kétségbe

Esterházy Péter "karneváli művei" a kommunizmus ideológiai bizonyosságait vonták kétségbe - írta a július 14-én, 66 éves korában elhunyt magyar íróról hétfői méltatásában a The Daily Telegraph.

MTI

A tekintélyes brit lap szerint Európa egyik legjelentősebb arisztokrata családjának tagja, Esterházy Péter - aki, ha nem a kommunizmusban születik, minden bizonnyal a művészetpártolók aranyéletét élte volna - nem volt könnyű író. Regényei tele voltak verbális tűzijátékokkal, gyakran a forrás feltüntetése nélküli idézetekkel és parafrázisokkal, amelyek a legtöbbször értelmezhetetlenek voltak azok számára, akik nem büszkélkedhettek olyan széles irodalmi horizonttal, mint ő. Ennek ellenére Magyarország legnépszerűbb írója lett a lap szerint, részben azért, mert karneváli ellenpontot kínált a marxizmus lineáris narratíváival szemben.

PestiSracok facebook image

"Egy társadalomban, amelyben a proletariátusnak arany illemhelyeket kínáltak, de a polcok üresek voltak, ő az irónia és az abszurditás posztmodern formáit alkalmazva világított rá a kommunizmus orwelli kettős beszédére és ütött rést annak ideológiai bizonyosságain" - írta méltatásában a The Daily Telegraph. A lap emlékeztetett arra, hogy Esterházy Péter a Termelési-regény című 1979-es művével tett szert nemzetközi ismertségre. A három évvel később megjelent Kis magyar pornográfia már nyíltabb támadás volt a kommunizmus ellen - írták, idézve az írót, aki e könyvével kapcsolatban azt mondta, "az igazság keresése mindig kaland, még szórakoztatóbb, mint Casanováé, még felemelőbb, mint Parsifalé, és még jobb, mint Timuré és csapatáé az örök szovjet kedvencben".

Az újság a Harmonia Caelestis című regényt nevezte Esterházy Péter leghíresebb művének, amellyel kapcsolatban kitért a Javított kiadásra, valamint az író édesapjának történetére is, arra, hogy Esterházy Mátyás vélhetően nyomás hatására, de együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal, amivel fia csak a halála után szembesült. Esterházy Péter művei közül A szív segédigéi, a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása - lefelé a Dunán, a Fuharosok és az Egy nő jelent meg angolul.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.