Pesti Srácok

'56 mártírjáró szóló darabbal emlékezik a Nemzeti

A Tóth Ilonka című darabbal ünnepli az 1956-os forradalom 60. évfordulóját a Nemzeti Színház. A dokumentumok alapján készülő előadásban a problematikus kérdésekre, ellentmondásokra világítanak rá - mondta el Vidnyánszky Attila a teátrum szombati nyílt napján tartott beszélgetésen.

MTI

Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabjának közelgő októberi bemutatójához kapcsolódva Szabó László Waskovics Andreával - Tóth Ilonka '56-os mártír alakítójával -, Vidnyánszky Attilával, az előadás rendezőjével, Dózsa László színművésszel és a szerzővel beszélgetett. Vidnyánszky Attila felidézte: 10 évvel ezelőtt készítettek már egy előadást Debrecenben Liberté '56 címmel, a téma régóta foglalkoztatta. Kiemelte: a nagy történelmi témák színházba valók, sőt a Nemzeti Színháznak feladata, hogy állandóan repertoáron tartson ezeket feldolgozó előadásokat. A színház műsorán szerepel az I. világháborús A fehér felhő című darab, és november 12-én mutatják be A Gulag virágai című előadást.

PestiSracok facebook image

Elmondta: az 1956-os forradalom mártírjáról szóló darabbal nem kifejezetten az évfordulóra készültek, Szilágyi Andor kereste meg három éve a témával és lázba hozta vele. Egy filmforgatókönyvet kapott, amelyet színházra kellett átdolgozni. Az előadás létrehozásába minél több olyan színészt szeretett volna bevonni, aki személyesen részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. A szereplők közül négyen - Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László és Mécs Károly - a forradalmi események résztvevői, tanúi voltak. A szövegkönyvet ezek a személyes történetek jelentősen befolyásolták. "Ők adnak igazságfaktort az előadásnak" - fogalmazott, hozzátéve: az előadás legmegrázóbb része az lesz, amikor a történetből kilépve a színészek saját '56-os történetüket mondják el.

Szilágyi Andor elmondta: 2006-ban nagyjátékfilmet készített Mansfeld Péterről, akkor határozta el, hogy Tóth Ilonkáról, a másik ártatlan áldozatról is filmet készít. Ez ugyan nem valósult meg, de a Nemzeti Színház a történetet felkarolta. A színpadon nem a forgatókönyv, hanem az alapján egy egészen más konstrukció, egy Vidnyánszky-féle színház látható majd - fogalmazott.

Dózsa László elmondta: ahogy elkezdték próbálni a darabot, intenzíven jönnek elő az emlékei. A próbákon a fiatal színészek olyan hittel dolgoznak, hogy sokszor azt gondolta: ezek a fiúk és lányok ugyanúgy harcoltak volna velük együtt - tette hozzá. Mint a beszélgetésen elhangzott: Tóth Ilona alakja sokféle mesterségesen előállított fénytörésben tűnt már fel, vannak akik áldozatnak, mások gyilkosnak tartják.

Dózsa László elmondta: Tóth Ilonkával sokszor találkozott. A divatcsarnoki csoportnál harcolt a Szövetség utca és a Rákóczi út sarkán, ahonnan rengeteg sebesültet vittek az akkori Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol a medika dolgozott. "Az, hogy ő gyilkolt volna, az teljesen kizárt" - fogalmazott.

Vidnyánszky Attila is azt mondta, hogy benne meggyőződéssé, sőt mélységes hitté alakult, hogy ő nem lehetett gyilkos. "Az előadás egyik lényeges része annak a sátáni gépezetnek a megmutatása, amelyik ezt az egészet kifundálta, végigvitte" - fogalmazott. Elmondta: a halálos ítéletet meghozó bírósági tárgyaláson játszódik az eladás, ebből lépnek az időben előre és hátra. Mint mondta, az előadásban nagyító alatt láthatja a közönség azokat az ellentmondásokat, amelyek az egész pert hiteltelenítik.

Szilágyi Andor annak a reményének adott hangot, hogy mikor október 23-án megnyílik a Tóth Ilonka-múzeum a 18. kerületben, addigra úgy tudjuk ünnepelni, mint a magyar történelem egyik legszebb és legtisztább személyiségét. Waskovics Andrea, aki a darab címszerepét játssza és a Körhinta után másodszor szerepel a Nemzeti Színházban, arról beszélt, hogy a próbák során személyessé válik számára a történet. Felidézte azt is, hogy nagy élményt jelentett neki, hogy találkozhatott Tóth Ilona iskolatársával, aki beszélt neki arról, hogy milyen volt Tóth Ilona mint barátnő.

Vidnyánszky Attila elmondta: a színpadi próbák két hete kezdődtek, de az előadáson már április óta dolgoznak a színészekkel. A darab ősbemutatóját a lengyelországi magyar év keretében, október 21-én tartják Varsóban, a Teatr Polskiban. A magyarországi bemutató október 25-én lesz a Nemzeti Színházban. Mint mondta, fontos küldetés számára az előadás létrehozása, amelyet novemberben hétszer is játszanak.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.