Pesti Srácok

Feltérképezték az emberiség vándorlásának útvonalát

Három genetikuscsoport is új információkkal szolgál arról, hogyan hódította meg a világot Afrikából kiindulva a modern ember. A több mint 280 különböző populációból származó örökítőanyagok vizsgálatával végzett részletes kutatások bepillantást engednek a Homo sapiens vándorútjaiba. A tudósok a Nature című szaklapban mutatták be eredményeiket.

MTI

A csoport, amelyre minden ma élő ember visszavezethető, már 200 ezer éve megkezdte felbomlását Afrikában. Egy része elhagyta az afrikai kontinenst és ezután egy kelet- és egy nyugat-eurázsiai csoportra bomlott - mutat rá David Reich, a Harvard Egyetem kutatója és csapata, amely 142 populáció 300 egyedének genomját szekvenálta kutatásához.

PestiSracok facebook image

Este Willerslev, a Koppenhágai Egyetem szakértője és kollégái 83 ausztrál bennszülött és 25 pápua-új-guineai örökítőanyagát elemezte. Tanulmányuk szerint ez a csoport 58 ezer éve vált el az európaiaktól és az ázsiaiaktól, 37 ezer évvel ezelőtt pedig szétvált a két rész fejlődési vonala, jóval azelőtt, hogy tízezer éve térben is elszakadt egymástól a két populáció. Az ausztrál populáción belül aztán további alcsoportok alakultak ki, vélhetően a természetes akadályokat jelentő puszták miatt.

Bár a két kutatás egyetlen időszakra talált bizonyítékot, amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából, a szakértők nem zárják ki, hogy több kivándorlási hullám is lehetett. Erre talált utalást csapatával Luca Pagani, a tartui Észt Biocentrum tudósa. Kimutatták, hogy pápua-új-guineai emberek mintegy két százalékának örökítőanyaga arra utal, hogy elődeik korábban hagyták el Afrikát, mint más eurázsiaiak. A modellek nem olyan nehezen összeegyeztethetők egymással, mint ahogyan az tűnik - írják a Washingtoni Egyetem szakértői, Serena Tucci és Joshua Akey a Nature magazinban.

Szerintük elképzelhető, hogy több kivándorlási hullám volt, miközben az emberek csak kevés, vagy egyáltalán semmi nyomot nem hagytak hátra a mai nem afrikaiak örökítőanyagában. Az, hogy egyes populációk látszólag nyom nélkül tűntek el a Földről, az emberiség történetében többször előfordult.

Kép: mult-kor.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.