Pesti Srácok

Jean-Claude Carriére kapja az Európai Filmakadémia életműdíját

Az Európai Filmdíjak decemberi átadásán Jean-Claude Carriére francia színész-forgatókönyvíró kapja meg az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíját.

MTI

Az EFA keddi közleményében méltatta Carriére nagyszerű pályafutását és a filmművészet iránti elkötelezettségét. Pályafutása kezdetén, a hatvanas évek elején rövidfilmeket készített, a Heureux anniversaire című kisfilmért 1963-ban alkotótársával, Pierre Étaix színész-rendezővel megosztva kapott Oscar-díjat. Később Luis Bunuel számos klasszikus filmjének társ-forgatókönyvírója volt, együtt írták az Egy szobalány naplója, A nap szépe, a Tejút, A burzsoázia diszkrét bája, A szabadság fantomja és A vágy titokzatos tárgya című filmek forgatókönyveit.

PestiSracok facebook image

Carriére forgatókönyvíróként kétszer is elnyerte a Bafta-díjat: 1974-ben A burzsoázia diszkrét bájáért, 1989-ben pedig A lét elviselhetetlen könnyűsége című filmért, amit Philip Kaufmannal együtt jegyzett. Forgatókönyvírói munkái közé tartozott Volker Schlöndorff Bádogdob című alkotása, Louis Malle Milou májusban című filmje és Jonathan Glazer Születés című produkciója is. A francia filmest 2015-ben az amerikai filmakadémia is életmű-Oscarral tüntette ki - emlékeztetett az EFA közleménye.

A 84 éves Jean-Claude Carriére díszvendégként vesz részt az Európai Filmdíjak december 10-i díjátadó ceremóniáján, amelyet ezúttal Wroclawban, Európa idei kulturális fővárosában rendeznek meg.

Fotó: ladepeche.fr

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?