Pesti Srácok

Washingtonban felavatták az 1956-os Pesti srác szobrát

Az amerikai fővárosban felavatták az '56-os forradalmat jelképező Pesti srác szobrot, majd a Redskins-stadionban köszöntötték a Gogolák-testvéreket.

MTI

A budapesti Corvin-köz után immár az amerikai fővárosban is áll az '56-os forradalomban harcoló Pesti srác szobor. Az alkotás Juha Richárd debreceni művész munkája, azé a művészé, aki a többi között Mindszenty bíboros mellszobrát készítette a Terror Háza Múzeumban, illetve Mansfeld Péter, Salkaházi Sára, Kodály Zoltán mellszobrait Debrecenben. Az ő tehetségét dicséri a nyíradonyi Trianon-emlékmű és Konrad Adenauer szobra Budapesten. A washingtoni szobrot a magyar nagykövetség új épülete előtt avatták fel, szép számú érdeklődő jelenlétében. Beszédet mondott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Horváth János, volt kisgazda politikus, aki 1956 után amerikai egyetemeken tanított, majd 2003 és 2014 között a magyar országgyűlés korelnöke volt. Avatóbeszédet mondott Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni és Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki magyarul köszöntötte a vendégeket.

Beszédében Seszták Miklós 1956-ra emlékezett, a forradalmat és szabadságharcot méltatta, s fontosnak nevezte, hogy az ifjabb nemzedékek is tisztában legyenek a magyar történelem e jeles és történelemformáló eseménysorozatával. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jobbára személyes emlékeket idézett fel, arról beszélt, hogy lelkész édesapját '56-ban bebörtönözték. Kitért arra, hogy a magyarokat az amerikaiakkal éppen a szabadság szeretete és a szabadságért való küzdeni tudás köti össze. Ugyancsak személyes emlékeket idézett Horváth János is, aki az 1945 utáni koalíciós időkben a kommunista börtönöket is megszenvedte. A felszólalók, majd őket követően az amerikai magyar szervezetek, klubok és cserkészcsapatok képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a szobornál.

Az ünnepségen jelen volt Megyesy Jenő, Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója is, aki elmondta: végtelen örömmel tölti el, hogy végre Washingtonban is van emlékműve az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak. Jelképesnek tartja, hogy éppen az új nagykövetség épületénél kapott helyet. "Ezzel mintha lezárult volna egy korszak a magyar diplomácia történetében is, és az 1956-os alapokon 1990-ben újrakezdett, új tartalommal gazdagodott magyar-amerikai viszony is új lendületet kaphat" - fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó. Megyesy Jenő hozta Washingtonba Orbán Viktor köszöntő levelét is, amelyet a kormányfő a két Gogolák-testvérnek címzett. A ma már hetvenes éveikben járó Gogolák-fivérek szintén 1956-ban kényszerültek elhagyni az óhazát, s az Egyesült Államokban az amerikai foci sztárjai lettek. "Világszerte szólnak legendák a magyar találékonyságról, de talán az Újvilágban terjedt el leginkább az a vélemény, hogy saját észjárásunk és leleményünk kiemel bennünket a többi nemzet tagjai közül. Mindannyiunkat megelégedéssel tölt el, amikor magyar sikerekről hallunk" - olvasható a két testvérnek írt két levélben, amelyben a magyar kormányfő hangsúlyozta a köszönetet azért, hogy a két sportoló "tovább éltette a magyar találékonyság legendáját".

PestiSracok facebook image

A Gogolák-testvéreket vasárnap délután, a Washington melletti Redskins-stadionban, a meccs szünetében köszöntötték amerikaiak és magyarok egyaránt. Seszták Miklós miniszter adta át a kormányfő levelét. A fivérek életéről készült "Jegy a szabadsághoz" című dokumentumfilmet kedden vetítik a magyar nagykövetségen. Vasárnap este az elegáns washingtoni Mellon auditóriumban kihirdették az év elején indult gyermekrajz-pályázat eredményeit, s kiállítás nyílt magyar amerikaiak által felajánlott 1956-os emléktárgyakból. Az '56-os rendezvénysorozat Washingtonban hétfőn egy kongresszusi kiállítás megnyitójával folytatódik: a törvényhozás épületében ugyanis az '56-os forradalom történetéről nyílik tárlat.

Fotó: Látószög

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.