Pesti Srácok

Első világháborús fotográfiákból nyílt kiállítás Szegeden

A hősi helytállás jelképévé vált doberdói fát és az olasz fronton készült első világháborús fotográfiákat is láthatnak az érdeklődők a "nagy háború" centenáriuma alkalmából csütörtökön nyílt szegedi kiállításon.

A 46-os bakák az isonzói fronton című kiállításon, amely a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében látható, Hegyi Endre hódmezővásárhelyi magángyűjtő korabeli, üveglemezre fényképezett gyűjteményének legszebb darabjait mutatják be. A képek hitelesen ábrázolják a császári és királyi szegedi 46. gyalogezred és a fronton szolgáló olasz katonák mindennapjait. A félszáz kiállított fotó között sok a katonaportré és a csoportkép, de az érdeklők láthatnak lövészárokban falatozó vagy a tábori posta érkezésének örülő bakákat is.

Hegyi Imre az MTI-nek elmondta, hogy fotográfusként a gyűjtemény egy részét idős kollégáitól kapta, másik felét évtizedes munkával gyűjtötte össze. Az 600-700, frontot megjárt üveglemezt sikerült megtisztítani, restaurálni, digitalizálni, és a képek alkotóinak 80 százalékát azonosítani is - tette hozzá a szakember.

PestiSracok facebook image

A kiállítás középpontjában a doberdói fa áll, amely a hosszú harcok során a helytállás és a reményvesztettség jelképévé vált. A rommá lőtt San Martino del Carso templom mellett álló eperfa az állandó ágyútűzben elvesztette lombját és ágait. A fa éppen száz évvel ezelőtt, 1916 júliusában került Szegedre, a múzeumba. A tárlaton tablók ismertetik a fa történetét, megemlékeznek Giuseppe Ungaretti olasz költőről, valamint fotók mutatják be a Doberdó-fennsík száz évvel ezelőtti és mai képét.

A tárlathoz kapcsolódóan pénteken tudományos szimpóziumot rendeznek, a következő napokban pedig a kiállításon diákok számára rendhagyó történelemórákat szerveznek. Az Isonzó-fronton 1915 nyarától 1917 októberéig vívta az olasz haderő az osztrák-magyar seregekkel véres csatáit. A monarchia hadereje - melynek felét magyar katonák alkották -, a Doberdó-fennsíkon építtette ki az első védelmi vonalakat az itt harcoló, túlnyomórészt magyar ezredekkel. Budapestről, Temesvárról, Debrecenből, Nagyváradról, Székesfehérvárról és Szegedről vonultak be azok a katonák, akik ezt a kiemelt frontszakaszt védelmezték.

A doberdói csaták iszonyú véráldozatot követeltek, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák-magyar katona jutott. Az itt hősi halált halt magyar katonák pontos száma máig sem ismert, történészek szerint az első világháborús centenárium végére, 2018-ra készülhet el a magyar katonai veszteséget tartalmazó adatbázis. A jelenlegi becslések 500-600 ezerre teszik az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák számát, és mintegy felük az olasz frontokon esett el.

Fotó: pctrs.network.hu

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.