Pesti Srácok

Első világháborús fotográfiákból nyílt kiállítás Szegeden

A hősi helytállás jelképévé vált doberdói fát és az olasz fronton készült első világháborús fotográfiákat is láthatnak az érdeklődők a "nagy háború" centenáriuma alkalmából csütörtökön nyílt szegedi kiállításon.

A 46-os bakák az isonzói fronton című kiállításon, amely a Csongrád Megyei Kormányhivatal épületében látható, Hegyi Endre hódmezővásárhelyi magángyűjtő korabeli, üveglemezre fényképezett gyűjteményének legszebb darabjait mutatják be. A képek hitelesen ábrázolják a császári és királyi szegedi 46. gyalogezred és a fronton szolgáló olasz katonák mindennapjait. A félszáz kiállított fotó között sok a katonaportré és a csoportkép, de az érdeklők láthatnak lövészárokban falatozó vagy a tábori posta érkezésének örülő bakákat is.

Hegyi Imre az MTI-nek elmondta, hogy fotográfusként a gyűjtemény egy részét idős kollégáitól kapta, másik felét évtizedes munkával gyűjtötte össze. Az 600-700, frontot megjárt üveglemezt sikerült megtisztítani, restaurálni, digitalizálni, és a képek alkotóinak 80 százalékát azonosítani is - tette hozzá a szakember.

PestiSracok facebook image

A kiállítás középpontjában a doberdói fa áll, amely a hosszú harcok során a helytállás és a reményvesztettség jelképévé vált. A rommá lőtt San Martino del Carso templom mellett álló eperfa az állandó ágyútűzben elvesztette lombját és ágait. A fa éppen száz évvel ezelőtt, 1916 júliusában került Szegedre, a múzeumba. A tárlaton tablók ismertetik a fa történetét, megemlékeznek Giuseppe Ungaretti olasz költőről, valamint fotók mutatják be a Doberdó-fennsík száz évvel ezelőtti és mai képét.

A tárlathoz kapcsolódóan pénteken tudományos szimpóziumot rendeznek, a következő napokban pedig a kiállításon diákok számára rendhagyó történelemórákat szerveznek. Az Isonzó-fronton 1915 nyarától 1917 októberéig vívta az olasz haderő az osztrák-magyar seregekkel véres csatáit. A monarchia hadereje - melynek felét magyar katonák alkották -, a Doberdó-fennsíkon építtette ki az első védelmi vonalakat az itt harcoló, túlnyomórészt magyar ezredekkel. Budapestről, Temesvárról, Debrecenből, Nagyváradról, Székesfehérvárról és Szegedről vonultak be azok a katonák, akik ezt a kiemelt frontszakaszt védelmezték.

A doberdói csaták iszonyú véráldozatot követeltek, a frontvonal minden méterére 13 elesett vagy sebesült olasz és 8 osztrák-magyar katona jutott. Az itt hősi halált halt magyar katonák pontos száma máig sem ismert, történészek szerint az első világháborús centenárium végére, 2018-ra készülhet el a magyar katonai veszteséget tartalmazó adatbázis. A jelenlegi becslések 500-600 ezerre teszik az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák számát, és mintegy felük az olasz frontokon esett el.

Fotó: pctrs.network.hu

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?