Pesti Srácok

Film készült a forradalom vásárhelyi eseményeiről

Amikor megszűnik a félelem címmel film készült az 1956-os forradalom és szabadságharc hódmezővásárhelyi eseményeiről, az alkotást pénteken este a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban mutatják be.

MTI

Rókus Ákos, a filmet gondozó hódmezővásárhelyi városi televízió vezetője elmondta, a 85 perces alkotás három részből tevődik össze. A film első része az 1956-os forradalom helyi és országos eseményeit mutatja be egy vásárhelyi szereplő sorsán keresztül. A második fejezet a forradalom egyetlen hódmezővásárhelyi mártírja, Gácsi László tragikus sorsát tárja a nézők elé, a film záró része pedig a megtorlások időszakáról és a forradalmi szerepvállalás miatt kettétört emberi sorsokról szól.

PestiSracok facebook image

Az alkotás készítői a forgatás során 12 egykori szemtanút szólaltattak meg, de a televízió 30 éves archívumának köszönhetően olyan, a forradalom meghatározó vásárhelyi szereplőivel készült beszélgetések is belekerültek a filmbe, akik ma már nem élnek. Így hallható majd Kertész Dezső, a katonai tanács, illetve Gyáni Imre, a nemzeti bizottság elnökének visszaemlékezése is - közölte a rendező. A filmben szerepel negyedórányi archív felvétel és nagyon sok korabeli fotó és dokumentum az Emlékpont, a városi levéltár, illetve a Németh László Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményéből.

fotó: vasarhelyihirek.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.