Pesti Srácok

Díjeső a Magyar Kultúra Napján- íme a díjazottak

Díjeső a Magyar Kultúra Napján- íme a díjazottak

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár adta át a Balassa Péter-, a Csokonai Vitéz Mihály-, a Közművelődési Minőség és Könyvtári Minőségi Díjakat, valamint a Minősített Közművelődési Intézmény és Minősített Könyvtár címeket vasárnap a Vigadóban, a magyar kultúra napján rendezett ünnepségen.

Hoppál Péter és Závogyán Magdolna helyettes államtitkár Csokonai Vitéz Mihály-díjat adott át Boros Lídia Erzsébet népdalénekesnek, a Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesületnek, illetve a pécsi Janus Egyetemi Színháznak, a Márai Sándor-díjat pedig Berta Zsolt író kapta.

Minősített Közművelődési Intézmény címet kapott a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ, a budapesti Csokonai Kulturális és Sportközpont, a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ, a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központ, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galéria, illetve a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Városi Könyvtár.

PestiSracok facebook image

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.

Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező vehette át a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napjának alkalmából megtartott ünnepségen vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén.

A Melocco Miklós szobrászművész által készített elismerést a helyi református templomban, több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke adta át a 79 éves filmrendezőnek.

A Himnusz alkotójának élete, munkássága és hitvallása sok száz, szatmári földről származó embernek adott példázatot és erőt az alkotó hazaszeretetről, ezek közé az emberek közé tartozik Kósa Ferenc is – méltatta laudációjában Jánosi Zoltán a filmrendezőt, megemlítve, a Tízezer nap című filmje az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját.

Szabó T. Anna pedig a legjobb drámáért járó fődíjat nyerte el a XX. Magyar Drámaíró Versenyen, amelyet a Budaörsi Latinovits Színházban rendeztek meg a hétvégén a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A legjobb előadás közönségdíját Pataki Éva kapta. A versenyt először rendezték meg Budaörsön, de mint Linka Ágnes, a szervező XXI. Század Magyar Drámájáért Alapítvány művészeti vezetője korábban elmondta, reményeik szerint a megmérettetés állandó helyet kaphat a Budaörsi Latinovits Színházban, ahol minden évben a magyar kultúra napján rendeznék meg.

MTI/ Librarius.hu

Fotó: MTI- Szabó T. Anna író (b) átveszi a legjobb drámáért járó fődíjat Both Teodóra festőművésztől

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.