Pesti Srácok

A Kurtág-házaspár kapta a Franco Buitoni-díjat

A zene világához való kiemelkedő hozzájárulásukért, valamint hosszú és odaadó zenei együttműködésükért a Franco Buitoni-különdíjat adományozták vasárnap Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerzőnek, zongoraművésznek és feleségének, Kurtág Márta zongoraművésznek.

MTI

A 30 ezer euróval járó díjat a kimagasló ifjú zenésztehetségeket támogató Borletti-Buitoni Trust (BBT) alapító tagjának, Franco Buitoni olasz filantrópnak az emlékére hozták létre. Első díjának létrehozása, 2003 óta az alapítvány több mint 100 muzsikust és zenekart támogatott világszerte. A Budapest Music Centerben Kurtág György 91. születésnapja és a házaspár 70. házassági évfordulója tiszteletére megrendezett díjátadón részt vett mások között Franco Buitoni felesége, Ilaria és Ucsida Micuko japán zongoraművész is. Micuko mint az alapítvány egyik kurátora jelölte a díjra a Kurtág-házaspárt.

PestiSracok facebook image

"Intenzív, rejtélyes, sötét, másvilági és bensőséges, ezek a szavak jutnak eszembe Kurtág György zenéjéről. Ő hihetetlenül tiszta, ihlető személyiség, akinek zenéjéből sugárzik a mély szeretet. Ez lehet a feleségéhez, Mártához fűződő különleges viszony kifejeződése. Aki hallotta Kurtágéket négykezest játszani, az tudja, mit értek ezalatt. Tudjuk, hogy Kurtág György kimagasló zeneszerző, de mindig vele volt Márta, a csodálatos zongoraművész. Ők együtt szeretik a zenét" - hangsúlyozta méltatásában Ucsida Micuko.

Kurtág György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, érdemes és kiváló művész, a kortárs zene világszerte ismert személyisége 1926. február 19-én született a ma Románia területén található Lugoson. 1946-ban Budapestre költözött, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak a tanárai. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, majd 1968 és 1986 között kamarazene-tanár volt. 1993 és 1995 között Berlinben, utána egy évig Bécsben dolgozott, azóta Párizsban tevékenykedik.

A világ egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzője, műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi. Egyik legismertebb alkotása a Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata. Terjedelmes és mondanivalójában is súlyos műve a Bornemissza Péter mondásai című, zongorára és énekhangra írott kantátája. Számos rangos állami és művészeti díjjal tüntették ki mind Magyarországon, mind külföldön.

Fotó: flickriver.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.