Pesti Srácok

A Kurtág-házaspár kapta a Franco Buitoni-díjat

A zene világához való kiemelkedő hozzájárulásukért, valamint hosszú és odaadó zenei együttműködésükért a Franco Buitoni-különdíjat adományozták vasárnap Kurtág György Kossuth-díjas zeneszerzőnek, zongoraművésznek és feleségének, Kurtág Márta zongoraművésznek.

MTI

A 30 ezer euróval járó díjat a kimagasló ifjú zenésztehetségeket támogató Borletti-Buitoni Trust (BBT) alapító tagjának, Franco Buitoni olasz filantrópnak az emlékére hozták létre. Első díjának létrehozása, 2003 óta az alapítvány több mint 100 muzsikust és zenekart támogatott világszerte. A Budapest Music Centerben Kurtág György 91. születésnapja és a házaspár 70. házassági évfordulója tiszteletére megrendezett díjátadón részt vett mások között Franco Buitoni felesége, Ilaria és Ucsida Micuko japán zongoraművész is. Micuko mint az alapítvány egyik kurátora jelölte a díjra a Kurtág-házaspárt.

PestiSracok facebook image

"Intenzív, rejtélyes, sötét, másvilági és bensőséges, ezek a szavak jutnak eszembe Kurtág György zenéjéről. Ő hihetetlenül tiszta, ihlető személyiség, akinek zenéjéből sugárzik a mély szeretet. Ez lehet a feleségéhez, Mártához fűződő különleges viszony kifejeződése. Aki hallotta Kurtágéket négykezest játszani, az tudja, mit értek ezalatt. Tudjuk, hogy Kurtág György kimagasló zeneszerző, de mindig vele volt Márta, a csodálatos zongoraművész. Ők együtt szeretik a zenét" - hangsúlyozta méltatásában Ucsida Micuko.

Kurtág György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész, érdemes és kiváló művész, a kortárs zene világszerte ismert személyisége 1926. február 19-én született a ma Románia területén található Lugoson. 1946-ban Budapestre költözött, ahol Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak a tanárai. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, majd 1968 és 1986 között kamarazene-tanár volt. 1993 és 1995 között Berlinben, utána egy évig Bécsben dolgozott, azóta Párizsban tevékenykedik.

A világ egyik legjelentősebb kortárs zeneszerzője, műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi. Egyik legismertebb alkotása a Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata. Terjedelmes és mondanivalójában is súlyos műve a Bornemissza Péter mondásai című, zongorára és énekhangra írott kantátája. Számos rangos állami és művészeti díjjal tüntették ki mind Magyarországon, mind külföldön.

Fotó: flickriver.com

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.