Pesti Srácok

A magyarországi médiaművészetről nyílt kiállítás a Lumúban

Az alkotások létrejöttének hátteréből kiindulva tekinti át a médiaművészet magyarországi történetét a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) "Mentés másként." - Mi marad az újmédia-művészetből? címmel péntektől látható kiállítása.

MTI

A médiaművészet sajátossága, hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan egyre újabb hordozók és műfajok jelennek meg, így maga a médiaművészet is folytonos változásban van - emlékeztetett a tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján a Lumú igazgatója. Mint Fabényi Julia megjegyezte, egy húsz évvel ezelőtt VHS kazettára készített videomunkát például egyre nehezebb az eredeti körülmények között bemutatni.

PestiSracok facebook image

A múzeum gyűjteményéből Kónya Béla Tamás és Peternák Miklós által összeállított kiállítás a mintegy harminc művész, illetve alkotócsoport munkái mellett ezért bemutatja a restaurálás, a "mentés" nélkülözhetetlen folyamatait és kérdéseit is - tette hozzá Fabényi Julia. Kónya Béla Tamás elmondása szerint a tárlat anyaga két év alatt állt össze. Az alapkoncepció szerint a médiaművészet legfőbb hordozója nem valamelyik technikai eszköz, hanem az idő. Ennek megfelelően a kiállítás egyfajta ars poeticájának is tekinthető Csontó Lajos Ne félj! című videomunkája, amely a látogatót a fel- és eltűnő Van még idő - Nincs már idő feliratokkal fogadja - közölte a kurátor. Rónai Péter Neodiogenetika (1985-95) című installációjában egy analóg televíziót helyezett egy fahordóba, analóg adást azonban már nem sugároznak Magyarországon, így a munka részét képező tévé sem működik többé.

Andreas Fogarasi Kultur und Freizeit című videójának története más szempontból tanúskodik az idő szerepéről. Az osztrák-magyar művész munkájának eredetileg nem képezte részét az a szobrászati elem, amely azonban az újabb és újabb bemutatók során mégis a videó megszokott hordozója lett; a műalkotás így szinte spontán kiegészült.

Németh Ilona Többfunkciós nő című installációja az idő múltával folyamatos felújításra szorul: a munka központi elemét képező ágy kárpitját időnként cserélni kell, a hangfájlokat pedig újabb formátumra kell átírni. A Kis Varsó művészpáros Fogyóeszköz című installációja címével is utal a mű várható sorsára, hiszen az alkotásban működő, különleges formájú neoncsövek idővel nem lesznek pótolhatók.

Sok esetben a hordozó nem befolyásolja érdemben a mű jelentését, ezt bizonyítja a kiállításban Waliczky Tamás A kert című videomunkája, amely vetítővásznon és képernyőn egyaránt látható.

A smalltalk 2016 alkotócsoport "interaktív mesterséges intelligencia installációt" készített: a hello stranger! című, friss munkában egy migrációról szóló beszélgetés hangulatát a néző is befolyásolni tudja a képernyő előtt. A március 26-ig látogatható tárlathoz március 23-24-én MAPS 2017 címmel kétnapos konferencia kapcsolódik, amelyen nemzetközi szakemberek - a New York-i MoMA, a londoni Tate, a madridi Reina Sofia, az amszterdami LIMA és a berlini Humboldt Egyetem restaurátorai és professzorai - tartanak előadást a médiaművészet megőrzésével kapcsolatban.

Fotó: programturizmus.hu

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.