Pesti Srácok

Ingyenes programokkal és búcsúkiállítás jön a Néprajzi március 5-én

Stílszerűen, a továbblépést szimbolizálva lábbeli kiállítással búcsúzik a Néprajzi Múzeum otthonától, ugyanis az intézmény a Belvárosból, a volt Magyar Királyi Kúria épületéből a Liget Budapest Projekt keretében a 14. kerületbe költözik. Március 5, amely a kiállítás nyitónapja egybe esik a Néprajzi Múzeum Napjával, amely egy egész napos, ingyenes, nyitott rendezvény, ahol színes programokon keresztül tekinthetnek be a múzeum szakmai munkájába, eredményeibe és kulisszatitkaiba.

061.HU

A Néprajzi az ünnepnappal Xántus János igazgatóőrré történő kinevezése előtt tiszteleg, nem csak kiállítás megnyitóval, hanem különböző előadásokkal, tárlatvezetésekkel, bábszínházzal, kézműves foglalkozásokkal és koncertekkel.

PestiSracok facebook image

A múzeum történelmében azonban ehhez a naphoz egy másik mérföldkő is kapcsolódik majd ezentúl, ugyanis a Kossuth Lajos téri műemlékpalotában a Bocskor, csizma, paduka című tárlat lesz az utolsó időszaki kiállítás.

Az obi-ugor asszonyok gyöngyös cipője, ’30-as évekből. Fotó: neprajz.hu

A kiállítás a Néprajzi Múzeum gyűjteményének egy tárgytípusa, a lábbelik példáján mutatja be a néprajzi tárgy idő- és térbeli változatosságát, használatának és jelentéseinek gazdagságát. Kísérletet tesz arra, hogy a Múzeum Kárpát-medencei és nemzetközi lábbelianyagának jelentős részét, csaknem kétszáz év különféle tárgyait egymás mellé helyezve a merítést együtt értelmezze.

Kulturális kalandozásra hív: a magyar vidék, Európa és távoli földrészek reprezentánsainak aprólékos megfigyelésére. A kiállítás nem teljes öltözetek részeként láttatja a lábbeliket – a „viseletkiegészítők” ezúttal főszerephez jutnak. Az anyag nincs időrendi sorba rendezve, és régiók szerint sem illesztették össze. A bevezető három példa – bocskor, csizma, paduka – kibontása és a mezítlábasság terme után a tárgyakat a hétköznapok és ünnepek fogalma köré csoportosították a kurátorok. Éghajlat, földrajzi és épített környezet, életmód, vallás, társadalmi nem, életkor kategóriái tagolják tovább az anyagot.

A Néprajzi Múzeum napjának programjairól ITT tájékozódhat!

A kiállítás 2017 november 30-ig látható!

Vezető kép: owl.hu

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.