Mestersége a halál – Rudolf Höss emlékiratairól
A még gyerek Rudolf Höss Baden-Badeni otthonukból gyakran indult felfedező útra a közeli fenyőerdőbe, majd felnőttként már az auschwitzi tábor melletti rengetegbe vágtatott lovával, ha ki akarta verni fejéből a borzalmakat. A gyerekkor és a felnőtt világ között ott egy másik rengeteg, amit úgy hívnak: történelem. Először jelent meg magyarul Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok emlékirata, amit 1947-es lengyelországi kivégzése előtt, a börtöncellájában írt.
PZL – 061.hu
Közismert, Martin Broszat német történész által 1958-ban közreadott kötet lett az alapja Robert Merle Mesterségem a halál című regényének is. Höss lengyelországi vizsgálati fogsága alatt írt visszaemlékezésének azért van különleges jelentősége, mert nem egy őr, vagy egy fogoly, hanem a rendszer egyik legnagyobb hatalmú működtetője, az auschwitzi parancsnok vezeti körbe az olvasót a lágerben, miközben maga rajzolja meg a végtelenül közönyös, kötelességtudó férfi profilját, aki úgy tudósít a gázosítás folyamatáról, mint egy textilüzem működéséről. Ugyanakkor nemcsak a történelmi dokumentumok miatt érdekes a memoár, hanem azért, mert lélektanilag izgalmas Höss karaktere, és az az út, amit az erdő melletti lakásból megtett, hogy aztán a fél világot beutazva megérkezzen a Semmi közepébe, oda, ahol nincs az egyénnek erkölcsi ellenállása, ahol a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny.
A könyvben az a legbizarrabb, hogy sokáig egy normálisak tűnő gyerek, illetve fiatalember képe rajzolódik ki előttünk, aki főleg az állatok iránt vonzódik, különösen a lovakat szereti, olyannyira, hogy szülei hét éves korában pónilóval ajándékozták meg. A kis Hösst papnak szerették volna adni, de amikor gyóntatója elárulta az egyik vétkét az apjának, a kamaszodó fiú elveszítette az egyházba vetett hitét. Höss hivatalnok élete tele van pikareszk jellegű elemekkel... Kamaszként harcol az első világháborúban, eljut a Szentföldre, majd a fegyverszünet után társaival elszöknek, és Anatólián át utazva, vitorlással átkelve a Fekete-tengeren eljutnak Várnába, és onnan Erdélyen, majd Ausztrián át jutnak haza.
Otthon családja arra kényszerítené, hogy papnak álljon, de ő inkább lemond az örökségéről is, és elmegy egy Baltikumba induló önkéntes hadosztályba. És innen pecsételődik meg az élete. A szabadcsapatok a szélsőjobboldali, rendpárti gondolatok hírnökei voltak, majd Hitler egy 1922-es müncheni beszédét hallva ő is belép a náci pártba. Később hiába társul egy mezőgazdasági közösségbe, hiába nősült meg, és kezdett bele a földművelésbe, 1934-ben Himmler felszólította, hogy csatlakozzon az SS-hez. Hamarosan egy láger őrzését bízták rá... Emlékiratai utolsó előtti bekezdésében írta: „Úgysem fogják megérteni soha, hogy neki is volt szíve, és nem volt rossz ember.”
Nos, tényleg nem fogjuk megérteni. Többek között szenvtelenül ír arról is, hogy a gyerekek meztelenül, játékszerükkel mentek a gázba... 1946-ban megmaradt tőről metszett antiszemitának… Nem szerette a Der Stürmer karikatúráit, mert előtérbe helyezte a szexualitást, és ártott a komoly értelembe vett antiszemitizmusnak… Egymillió ember halála fűződik a nevéhez, de ő csak mániákusan azt hajtogatta, hogy „Senkit sem öltem meg személyesen, pusztán az auschwitzi megsemmisítési program vezetője voltam. Hitler volt, aki kiadta a parancsot Himmleren keresztül.” Arra a kérdésre hogy voltak-e álmatlan éjszakái, nemmel felelt.
Különös a sors játéka: 1941-ben majdnem belerohant egy kivilágítatlan teherautóba, de hirtelen félrerántotta a kormányt. Ha az a bizonyos mozdulat másképp sikerül, Höss meghalt volna egy közúti balesetben. Persze, lett volna helyette más, de az a valaki nem biztos, hogy olyan precízen meg tudta volna szervezni a táborkomplexum működését. Azt írta Vaszilij Grosszmann, hogy a történelem bonyolultabb, mint a kvantumfizika. A történelem is állandó kísérletezés, képletek sora, ahol az x-et hívhatjuk sorsnak is, de az biztos, ez az x kívül esik a történelem vizsgálódási terepén. Ami innen jön, az már az olvasó dolga.
Auschwitz parancsnoka voltam -
Rudolf Höss emlékiratai
Jaffa kiadó
320 oldal 3990 Ft
Vezető kép: Horváth Péter Gyula
