Pesti Srácok

Az atombomba pusztítását mutatja be a Sziklakórház Múzeum új kiállítása

Én lettem a halál, a világok pusztítója címmel mutatja be az atombomba pusztítását a Sziklakórház Atombunker Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása, amelyet a Hirosimai Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum állított össze.

MTI

A tárlaton számos olyan eredeti tárgy tekinthető meg, amely a támadások során megégett, megrongálódott; sokhoz személyes történetek is kapcsolódnak - mondta a megnyitón Tatai Gábor, a múzeum igazgatója. Mint kiemelte, a kiállítás nem ítélkezik arról, szükség volt-e az atombombák bevetésére, be kívánja azonban mutatni a nukleáris fegyverek hatását, amelyről az emberek ma sem tudnak eleget. Siga Kendzsi, a Hirosimai Béke Emlékmúzeum főigazgatója elmondta, hogy 1995 óta 16 ország 45 városában mutatták be az atombombáról szóló kiállításukat.

PestiSracok facebook image

Az atombombát 1945. augusztus 6-án és 9-én dobták le Hirosima és Nagaszaki városára, amelyek egy szempillantás alatt megsemmisültek; a halottak száma az év végére meghaladta a 200 ezer főt, köztük amerikai hadifoglyok is voltak. Hirosima és Nagaszaki városa az áldozatok családtagjai és túlélők által adományozott tárgyakon keresztül mutatja be az atomfegyver borzalmas és embertelen voltát - jegyezte meg Kendzsi. Hirosima és Nagaszaki borzalma nem egy elmúlt világhoz tartozik, Észak-Korea például jelenleg is atomfegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kísérletezik - emlékeztetett Vadzsima Takehiko, Japán magyarországi helyettes nagykövetediplomata, hangsúlyozva, hogy az emberiségnek tanulnia kell a múltbéli tragédiákból.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra kultúráért felelős főpolgármester-helyettese szerint nyomasztó és elrettentő élmény a kiállítás, de az atomháború borzalmaival szembesülniük a háború után felnőtt generációknak is, hiszen a sugárfertőzés még a katasztrófa után hét évtizeddel is érezteti hatását a környéken. Kadzsimoto Josiko, a hirosimai atomtámadás túlélője az október 31-ig látogatható kiállítás megnyitóján elevenítette fel borzalmas élményeit, majd pénteken a Károli Gáspár Református Egyetemen, szombaton pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen számol be arról, mi történt a katasztrófa pillanataiban és utána.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.