Pesti Srácok

Az atombomba pusztítását mutatja be a Sziklakórház Múzeum új kiállítása

Én lettem a halál, a világok pusztítója címmel mutatja be az atombomba pusztítását a Sziklakórház Atombunker Múzeum csütörtökön megnyílt kiállítása, amelyet a Hirosimai Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum állított össze.

MTI

A tárlaton számos olyan eredeti tárgy tekinthető meg, amely a támadások során megégett, megrongálódott; sokhoz személyes történetek is kapcsolódnak - mondta a megnyitón Tatai Gábor, a múzeum igazgatója. Mint kiemelte, a kiállítás nem ítélkezik arról, szükség volt-e az atombombák bevetésére, be kívánja azonban mutatni a nukleáris fegyverek hatását, amelyről az emberek ma sem tudnak eleget. Siga Kendzsi, a Hirosimai Béke Emlékmúzeum főigazgatója elmondta, hogy 1995 óta 16 ország 45 városában mutatták be az atombombáról szóló kiállításukat.

PestiSracok facebook image

Az atombombát 1945. augusztus 6-án és 9-én dobták le Hirosima és Nagaszaki városára, amelyek egy szempillantás alatt megsemmisültek; a halottak száma az év végére meghaladta a 200 ezer főt, köztük amerikai hadifoglyok is voltak. Hirosima és Nagaszaki városa az áldozatok családtagjai és túlélők által adományozott tárgyakon keresztül mutatja be az atomfegyver borzalmas és embertelen voltát - jegyezte meg Kendzsi. Hirosima és Nagaszaki borzalma nem egy elmúlt világhoz tartozik, Észak-Korea például jelenleg is atomfegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kísérletezik - emlékeztetett Vadzsima Takehiko, Japán magyarországi helyettes nagykövetediplomata, hangsúlyozva, hogy az emberiségnek tanulnia kell a múltbéli tragédiákból.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra kultúráért felelős főpolgármester-helyettese szerint nyomasztó és elrettentő élmény a kiállítás, de az atomháború borzalmaival szembesülniük a háború után felnőtt generációknak is, hiszen a sugárfertőzés még a katasztrófa után hét évtizeddel is érezteti hatását a környéken. Kadzsimoto Josiko, a hirosimai atomtámadás túlélője az október 31-ig látogatható kiállítás megnyitóján elevenítette fel borzalmas élményeit, majd pénteken a Károli Gáspár Református Egyetemen, szombaton pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen számol be arról, mi történt a katasztrófa pillanataiban és utána.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.