Pesti Srácok

"Körbejárni a hazát" - Közélet és kultúra a Könyvhétre

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jóvoltából az idei Ünnepi Könyvhéten L. Simon László, Békés Márton, Ocsenás Péter, Gerő András és Kormos Valéria legújabb műveit vehetik kézbe az olvasók. A rendezvényen is bemutatkozik a Futaki Attila – Tallai Gábor szerzőpáros nevéhez köthető ’56-os képregény, a Budapest Angyala.

061.hu

L. Simon László ismert politikus és közéleti személyiség, aki Körbejárni a hazát című esszékötetével egy kevésbé ismert oldaláról mutatkozik be. A 2002 és 2017 közötti esztendők fontosabb írásait és beszédeit tartalmazó válogatáskötet bemutatja L. Simon László családfői, gazdálkodói, Velence-környéki lokálpatrióta, Fejér megyei képviselői és kultúrpolitikusi énjeit.

PestiSracok facebook image

Simon László József Attila-díjas író, költő, szerkesztő és politikus. Hat éven át volt a Magyar Írószövetség titkára, hét éve országgyűlési képviselő. A szerző június 10-én (szombaton) 17 és 18 óra között, másnap pedig ugyanebben az időpontban dedikál a Vörösmarty tér 82. számú pavilonjában.

Békés Márton történész Gerillaháború című könyve egy tőrőlmetszett, részletes „használati utasítás”, egy kiskáté a fegyveres felkelések természetrajzáról, a szabálytalan harcmodor történetéről és stratégiájáról. A kötet leghangsúlyosabb része az 1956-os forradalmat és szabadságharcot egy, a hősies nagyvárosi népfelkelésből gerillaháborúba átmenő ütközetként mutatja be. A kötet zárófejezete pedig korunk átalakuló fegyveres konfliktusainak nyugtalanító jellemzőiről ad számot.

Békés Márton politológus, a történelemtudomány doktora. Tudományos lapokban publikál, televíziós történelmi műsorokat szerkesztett. Három éve a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Szombaton és vasárnap 15 és 16 óra között dedikál a 82. számú pavilonban.

Ocsenás Péter olvasmányos katonatörténetei nemzedékek közös emlékeiről számolnak be. A szerző élményszerű visszaemlékezései a Magyar Néphadsereg, és egyben az egész szocialista politikai rendszer bornírtságára világítanak rá: az előfelvételiseket – a katonai szlengben „táposnak” nevezett leendő egyetemistákat – Lentibe, Szombathelyre, Zalaegerszegre sorozták be, az ország különböző tájairól bevonultatott sorkötelesek közé.

Ocsenás Péter az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben dolgozott, majd a KSH-ban statisztikai adatelemzési módszerekkel foglalkozott. Jelenleg egy fővárosi tervező-elemző cég vezető tanácsadója. A geofizikus szombaton 12-től 13 óráig, vasárnap 14 és 15 óra között dedikál a 82. számú pavilonban.

Kormos Valéria író, publicista elhurcolt lányokról és asszonyokról szóló, 2001-ben megjelent könyvét most újabb történetekkel bővítve, friss kiadásban veheti kézbe az olvasó. A végtelen foglyai című kötet szereplői olyan asszonyok, akik megszenvedték közelmúltunk történelmét és jobb időkben sem volt mindig jó soruk. Ők azok a túlélők, akiket 1945 telén több ezer társukkal együtt hurcoltak el Magyarországról, jobbára német hangzású nevük miatt. Elvegyítették őket a Sztálin kegyéből visszaadott férfi hadifoglyok közé. A Donyec-medence szénbányái, Baskíria olajmezői, Grúzia érchasznosítása szívta el életerejüket, a lágerélet roncsolta emberi mivoltukat. Számokkal jelölték őket, így volt némi reményük arra, hogy ha ott halnak meg, valamilyen lajstromban csak lesz nyomuk. Az útközben elveszítetteknek ennyi sem jutott. Hogy a névtelen áldozatokról tud valamit az utókor, a történészek munkája mellett, a túlélők emlékezetének és igazságvágyának köszönhető.

Kormos Valéria évtizedekig a Nők Lapja, majd a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Tényfeltáró, elemző, társadalmi írásain, valamint történelmi publicisztikáin túl a rendszerváltoztatás óta számos kötete jelent meg. A szerző június 10-én (szombaton) 13:00 – 14:00 óráig; 2017. június 11-én (vasárnap) 14:00 – 15:00-ig dedikálja kötetét a 82. pavilonban.

– kezdi könyvének előszavát Gerő András. A Széchenyi-díjas történész könyve a Monarchia Magyarországának népképviseletét és a korszak választásait vizsgálja.

Gerő András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, a Central European University professzora, Széchenyi-díjas történész. Szombaton 14-től 15 óráig dedikál.

Vezet kép: Terror Háza Múzeum (L. Simon László: Körbejárni a hazát, könyvborító)

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!