Pesti Srácok

Ezerhétszáz éves múmiát találtak a Selyemút mentén Kínában

Egy nagyjából 1700 évvel ezelőtt élt középkorú férfi mumifikálódott maradványait tárták fel a Selyemút egyik kevésbé frekventált részén, a Csinghaj-Tibet-fennsík peremén.

MTI

A testet egy építkezési területen fedezték fel az északnyugat-kínai Csinghaj tartományban és jelenleg a Hajhszi prefektúrabeli Néprajzi Múzeumban őrzik. "Nagyon jó állapotban van, és talán ez a legrégebbi és legjobban fennmaradt múmia, amelyet valaha találtak a Csinghaj-Tibet-fennsíkon" - mondta Hszin Feng, a múzeum igazgatója.

PestiSracok facebook image

A holttest 1,62 méter hosszú, és a bőr, valamint a haj egy része tökéletes állapotban maradt fenn. A szakértők szerint a férfi a negyvenes éveiben járhatott. Az arca nyugodtságot sugároz, a karjai összekulcsolva pihennek a hasán. A régészek DNS-vizsgálat révén fogják kideríteni a férfi etnikai hovatartozását és személyazonosságát. A test mellett száraz növényeket, egy lópatát és birkacsontokat találtak a kutatók, akik szerint az ilyen típusú temetkezési tárgyak a korabeli felsőbb osztály tagjait illeték meg.

A rendkívül száraz környezeti körülmények megakadályozzák a test elsorvadását. A most felfedezett múmiát a fennsík északi peremén találtak, közel a Takla-Makán sivataghoz. Ez a terület hajdanán a Selyemút kevésbé frekventált része volt, amelyet azok a kereskedők használtak, akik el akarták kerülni a konfliktust a Hohszi-folyosónál.

A Selyemút keletről, a császári birodalom idején neves Csang'antól, vagyis a mai Senhszi tartomány Hszi'an városától indult. Teljes hossza meghaladja a 7000 kilométert, amelynek több mint fele Kínában húzódik. Kínát elhagyva áthalad néhány közép-ázsiai államon, érinti Afganisztánt, Iránt, Irakot, Törökországot, és egészen a Földközi-tenger keleti partjáig vezet. A kínai selyemárukat ezen az úton szállították Európába.

Számos múmiát találtak már a Selyemút mentén Kína száraz területein, köztük kaukázusi emberek maradványait, ami azt bizonyítja, hogy az ősi Selyemút valóban globális kereskedelmi útvonal volt.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Magyar Péterben ott van mindaz a patológia, ami a nárcizmust megtestesíti - Hal Melinda a Polbeatben

‎Polbeat 2025 január 20.
Van egy olyan személyiségfogalom, hogy "nárcisztikus személyiségzavar". Nem Magyar Péter az egyetlen, aki ilyen jegyekkel érkezett a közéletbe, de nála ott van mindaz a patológia, ami ezt a problémát megtestesíti. A nárcizmusnak a Magyar-féle megnyilvánulása káros magára a társadalomra is. Hiszen amikor valaki elfogadja, hogy őt egyesek messiásnak tartják, az megalázása a hitnek, a kultúrának, a nemzetünknek és a történelmünknek - mondta a PestiSrácok.hu Polbeat című videóműsorában Hal Melinda klinikai szakpszichológus és közgazdász. Megjelent a nézők sorában a Lakatos-botrányt (Ábrahám Róbert közreműködésével) kirobbantó nevelőtanár is, aki arra várt választ, hogy egy ilyen brutális ügyben miért nem zár össze a szakma mellette?

Rabok legyünk, vagy szabadok? - Halkó Petra a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2025 június 15.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, így Stefka István és Huth Gergely is ezeket a témákat feszegette a Polbeatben, az R56 Gasztrosörözőben. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése – sajnálatosan – örök!