Sok a retró rajongónk, akik azért veszik meg az új Hahotát, mert kedvencük volt gyerekkorukban is - Gyöngy Kálmánnal, az újrainduló Hahotáról beszélgettünk

Nem egy úttörőknek szóló vicc, hanem teljesen komoly: újraindult az 1980 és 1992 között megjelenő Hahota című szórakoztató kiadvány. A nyolcvanas években negyed évente megjelenő periodika most kéthavi megjelenéssel, hasonló tematikával, a mai kor igényeihez igazodva került a standokra. A Hahota óriási siker, a kiadó növelte a példányszámot, és máris kétszer annyi árushelyen lehet kapni az 51-es új számot, mint az újraindulás első, 49-es sorszámú kiadványát. Gyöngy Kálmán szerkesztővel beszélgettünk.

PZL - 061.hu

Annak idején a Hahota az általános iskola felső tagozatosainak készült. Van-e most egy meghatározott célcsoportja?
Tízéves kortól számítunk az olvasókra. Az a tapasztalatunk a levelek alapján, hogy rengeteg a retró rajongónk, akik azért veszik meg az új Hahotát, mert kedvencük volt gyerekkorukban is. Az unokám 13 éves, tudom, mi érdekli, és hogy mi minden tudhat a korosztálya a világról. Felnőttebbek, érettebbek, mint amilyenek mi voltunk.

A mai gyerekeknél humorában máshol van az ingerküszöb, mint 35 évvel ezelőtt. Ezt is bekalkulálták?
Nehéz meghúzni a határvonalakat. Régen a Hahota a Pajtás úttörő lap melléklete volt, nyilván hatott az újság humorára az úttörő szellemiség, de már ott is megjelent az erotika, hiszen Balázs-Piri Balázs karikaturista rajzolt kimondottan szexis bikinis lányokat, szóval, abban az időben sem voltak prűdek a szerkesztők. Amit át akarnék menteni a régi Hahota világából, az a kapcsolattartás. Foglalkoztatták a gyerekeket, hogy küldjenek be humoros, megtörtént eseteket, vagy küldjenek vicceket. A kapcsolattartás fő színtere a Facebook Hahota, ahová az újságtól eltérő tartalmakat osztunk meg, illetve kikerülnek a régi Hahota archív anyagai is.

Ahogy a rendszerváltás után a Ludas Matyi és a Hahota is megszűnt, úgy minta a viccek is kimentek volna a divatból. Lehet, hogy a Hahotával visszatér a klasszikus pesti vicc?
Mint minden az életben, a vicc mesélése is felgyorsult. Manapság már nincs idő a Farkasházy-féle felvezetéseknek, manapság már a stand-upos humoristák két-három mondatonként, mint a géppuskalövések, úgy kell mondaniuk egy poént, hogy fenn tudják tartani az érdeklődést. Érdekes egyébként, hogy a Facebookon sokkal nagyobb a nézettsége azoknak a poénoknak, amelyeket fotókból kreáltak.

Egy 1986-os Pörgetőben, a Hahota egyik alkalmi kiadványában nagy érzékenységgel vették le az akkor induló számítógépes őrületet. A mostani Hahota is reagál pl. a Facebook és a selfie-világára?
Számítógép világa most is humorforrás, persze! Programozós viccek is vannak, de a megtörtént humoros sztorikból többek teszünk be, mint a klasszikus viccekből.

Van karikaturistákból utánpótlás, vagy jórészt a nagy öregekkel dolgoztat?
Soha ilyen jó színvonalú karikaturista nemzedék nem volt, mint amilyen az utóbbi időben tűnt fel Magyarországon! A portrérajzolók különösen tehetségesek. Sokan azt hiszik, hogy mióta nincs Ludas Matyi, nincs oktatás, pedig tényleg nagyon tehetséges alkotók tűntek fel az utóbbi években. Bizonyára az animációs képzés magas színvonala is hatott a karikaturistákra. Inkább a fórum a kevés, ami főleg a nyomtatott sajtó visszaszorulásával magyarázható. Manapság mindenki internetről olvassa a híreket, sorra szűnnek meg a napilapok, ezért a Hahota olyan rajzokat, karikatúrákat jelentet meg, amiket nemcsak szívesen vesznek meg, de el is tesznek az olvasók, azaz a vásárlók egyben gyűjtők is. A névjegy rovatunkban pedig újra bemutatkoznak azok, akik régen rajzoltak a Hahotába, megmutatják, mi történt velük az elmúlt negyed században. Az 51-es számunkban például hosszan mutatjuk be Krenner István munkásságát.

Hatalmas karikatúra gyűjteménye van. Ez azt jelenti, hogy önnél vannak a jogok is felhasználásra? Ha igen, akkor közöl újra klasszikus karikatúrát?
Ez változó. A fiatalon elhunyt Lehoczky Károly özvegyével megbeszéltük, hogy Helo-másodközlések megjelenhetnek a Hahotában, mert húsz év után a rajzai ugyanúgy aktuálisak, ugyanakkor vannak művészek, akiktől örök áron vásároltam meg rajzokat.

A Hahota történetében vannak-e olyan lapszámok, amelyek a gyűjtők körében valami miatt értékesebbnek számítanak?
Az első, 1980-as számon kívül meglepő módon az utolsót, a 48-as számot keresik sokan. 1980 és 1992 között jelentek meg a Hahoták, és az utolsó négy szám már nem a Lapkiadónál, hanem a Lutra kiadónál jelent meg, és ott már a terjesztés is problematikusabb volt, ezért lehetnek értékesebbek az utolsó kiadványok.

Ahogy a Ludas Matyinak voltak szabályai (pl. az erotika tálalásában) úgy van-e etikai kódexe a megújult Hahotának?
A Hahotának dolgozó rajzolókkal megbeszéltem, hogy kerüljék a politikát, de ettől függetlenül küldenek, de azokat nem rakom be. Egyszerűen azért, mert nem akarom megosztani az olvasókat. Nem gyávaságból, hanem azért, mert az önfeledt nevetéseknek vagyok a híve.

Vannak-e olyan Pif-féle liszenszek, Rahan képregények, stb., amiket megvettek?
Sokáig azt mondtam, hogy annyi a tehetséges magyar képregény rajzoló, hogy nem fogok a franciákkal egyezkedni, de már a 49-es, tehát az első újraindított szám megjelenése után jöttek a telefonok, és levelek, és számon kérték az olvasók, hogy miért nincs a lapban Pif…Tudomásul kellett vennem, hogy az olvasók ezt igénylik, és nyitnom kell a franciák felé. 2016-ban újra indult a Pif is, és most odáig jutottunk el a tárgyalások során, hogy nem zárkóznak el attól, hogy átadjanak képregényeket és jogokat. Mindent színesben nyomnak, de ez nem gond, mert már mi is fele arányban colorban indultunk újra.

Akik a padlást túrják, meglepő kiadványokra lelhetnek. Alfa Magazin, Hahota Pörgető, stb. Volt a Hahotának a Pörgetőn kívül egyéb alkalmi kiadványa?
Ott volt a Hahota Kalendárium, amiből csak egyetlen szám jelent meg, és volt önálló Hahota rejtvényújság. Nekem egyébként minden Hahota kiadvány a birtokomban van. Sok lapszámot bolhapiacokról szereztem meg, illetve egyes eredeti karikatúrákat is, amiket jól tették, hogy anno kimentették a szerkesztőségekből, mert egyébként zúzdába kerültek volna. Sokszor ezek egyszínű karikatúra vázlatok voltak, amiket a politikai vonalért felelős szerkesztőnek kellett a lap megjelenése előtt bemutatni.

Elégedettek az első két szám eladásaival? Hogyan kalkulálják a jövőt?
Ha így maradna, ahogy most kezd beállni akkor nem lesz probléma a tervezett kéthavi megjelenésekkel (korábban negyedévente jelent meg). A 49. Hahota elszámolása történt meg, várakozáson felül jól fogyott... Eddig egy szám már nyereséges lett, így a Lapker kétszer annyit kért, mint amennyire számítottunk, sőt, megduplázódott az árusító hely is. A retró rajongók visszajelzései miatt felelősséget érzek a kiadvány miatt, komolyan veszem, hogy életben maradjon, és ha nullára jön majd ki, akkor is csinálni fogom, mert nagyon sok embernek okoz örömet. Nem tudom meddig élek, de amíg élek, csinálom.

Vezető kép: Az újrainduló Hahota első két számának a címlapjai, Dargay Attila és Sajdik Ferenc rajzai