Pesti Srácok

Nyugdíjas FBI ügynök deríteni ki azt, hogy ki árulta el Anne Frankot

Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) egy nyugdíjas ügynöke újra megvizsgálja a dokumentumokat, hogy kiderítse, ki árulta el Anne Frank és családja búvóhelyét a Gestapónak 1944-ben.

MTI

A The Guardian online kiadása szerint Vince Pankoke vezetésével 19 igazságügyi szakértő dolgozik a lezáratlan aktákon az elmúlt évtizedben kifejlesztett új nyomozási technológiák, többek között az óriási adatmennyiség feldolgozására alkalmas módszerek segítségével. Az amszterdami Anne Frank Ház a kutatócsoport rendelkezésére bocsátotta az archívumát és üdvözölte a kezdeményezést.

PestiSracok facebook image

Filmre veszik, hogy online követni lehessen, ahogy történészek, pszichológusok és volt rendőrnyomozók újra elemzik a bizonyítékokat. A kutatók már megnézték azt az előadást, amelyben színészekkel rekonstruálták a család letartóztatásának napját. Az FBI viselkedéstudományi részlegének egyik alapítója, Roger Depue elkezdte a korabeli tanúvallomások és interjúk elemzését.

Az Anne Frank Ház tavalyi tanulmánya arról szólt, hogy talán mégis véletlenül fedezték fel a bujkáló családot, nem áruló adta fel őket. Később azonban úgy ítélték, hogy erre nincs döntő bizonyíték. Pankoke azonban a nemrég kutathatóvá tett, Amerikában tárolt dokumentumok között új információra bukkant, miközben a munkára felkészült. A Sicherheitsdienst, vagyis a német biztonsági szolgálat ugyan precízen dokumentálta a letartóztatásokat, ám úgy vélték, a Frank-ügy minden irata elpusztult az 1944-es bombázások idején. Pankoke olyan, Amszterdamból származó dokumentumokat talált, amelyekről korábban azt mondták neki, hogy nem léteznek.

"Van, amelyik elázott vagy megégett, valamint német katonai nyelven írták őket, tehát eltart egy ideig az elemzésük. Találtunk olyan listákat, amelyeken elárult és letartóztatott zsidók szerepelnek, ezen kívül informátorok és Amszterdamban élő Gestapo-ügynökök listáit is. Mindet felvisszük az adatbázisba, hogy a feldolgozással fény derüljön az összefüggésekre" - mondta Pankoke. "Nem akarok senkit bűnösnek kikiáltani, csak karrierem végén meg akarok oldani egy utolsó esetet. Az igazságnak nincs törvényes elévülési ideje" - tette hozzá magyarázatként.

A lezáratlan akták új vizsgálatát hivatalosan a hétvégén indították el: felhívást intéztek azokhoz, akiknek információjuk van a korabeli amszterdami Joordan kerülettel kapcsolatban, ahol egy csatornaparti raktár rejtett részében bujkált a Frank család két éven át, amíg 1944. augusztus 4-én meg nem találták őket. A bujkálás alatt naplót író kislányt előbb a westerborki gyűjtőbe, majd az auschiwitzi koncentrációs táborba szállították, végül Bergen-Belsenben halt meg 15 évesen, tífuszban. Otto Frank Auschwitzból hazatérve tudta meg, hogy egész családja, felesége és két kislánya , valamint a velük együtt bujkáló négy ember mind a haláltáborok áldozatai lettek.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.