Pesti Srácok

Október 23. - 1956-os fotókiállítás nyílt a Terror Házában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból hétfőn a Terror Háza Múzeumban Budapesten.

MTI

A kiállított képpárokhoz Varga Csaba a forradalom napjaiban Budapest utcáin rögzített fotók mai megfelelőit készítette el, ugyanazokról a helyszínekről és az eredetivel megegyező szögből. A felhasznált korabeli fekete-fehér felvételek a Fortepan archívumában szerepelnek. Az összesen 56 képpárt számláló anyag a forradalom 60. évfordulójára jelent meg albumként az 1956-os Emlékbizottság támogatásával. Ebből most mintegy 40 képet láthatnak a Terror Háza látogatói - mondta el Tallai Gábor programigazgató. Kitért arra: az 1956-os Emlékbizottság több mint 1500 pályázatot támogatott és több mint 400 kiadvány megjelenéséhez járult hozzá.

PestiSracok facebook image

Hozzáfűzte azt is: az 56 Múlt és jelen - Képes időutazás című kiállítást több mint 1200 diák fogja látni rendhagyó történelem órák keretében a következő napokban. A tárlat és november 5-ig látogatható.

"Sztálingrádi fordulatot jelentett 1956 a világkommunizmus történetében. 1956 ugyanis a kommunizmus végének kezdete volt, ennek szimbolikus városa és gyakorlati helyszíne pedig Budapest. A magyarság példátlan és drámai erőfeszítését a mai napig irigyli tőlünk a világ" - fogalmazott Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Hangsúlyozta: 1956 a magyarok spontán, vezér nélküli felkelése volt. A forradalom napjaiban a nemzet közösen harcolt, ezért kollektíven érte a megtorlás is. A harcokban csaknem háromezren haltak meg, a bukás után 229 hőst végeztek ki és több mint 23 ezer embert börtönöztek be vagy internáltak, miközben 200 ezren hagyták el Magyarországot.

"Ugyanazokon az utcákon vívta egy emberöltővel ezelőtt élethalál harcát a magyar nemzet, amelyen ma, ettől persze nem függetlenül, szabadon járhatunk" - tette hozzá. Kiemelte azt is: a kiállításnak köszönhetően egy térbe kerülhetett a forradalmi múlt és a szabad jelen síkja.

Békés Márton úgy fogalmazott, Varga Csaba munkáiból már-már szürreális képet kaphatunk arról, hogy milyenek voltak a mai Westend bevásárlóközpont előtt kivonuló szovjet harckocsik, hol haladt el az Astorián a Kossuth téri mészárlás után az úgy nevezett véres zászlós tüntetés vagy hogyan hömpölygött a forradalom győzelmét ünneplő tömeg a Nagykörúton.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.