Pesti Srácok

Október 23. - 1956-os fotókiállítás nyílt a Terror Házában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból hétfőn a Terror Háza Múzeumban Budapesten.

MTI

A kiállított képpárokhoz Varga Csaba a forradalom napjaiban Budapest utcáin rögzített fotók mai megfelelőit készítette el, ugyanazokról a helyszínekről és az eredetivel megegyező szögből. A felhasznált korabeli fekete-fehér felvételek a Fortepan archívumában szerepelnek. Az összesen 56 képpárt számláló anyag a forradalom 60. évfordulójára jelent meg albumként az 1956-os Emlékbizottság támogatásával. Ebből most mintegy 40 képet láthatnak a Terror Háza látogatói - mondta el Tallai Gábor programigazgató. Kitért arra: az 1956-os Emlékbizottság több mint 1500 pályázatot támogatott és több mint 400 kiadvány megjelenéséhez járult hozzá.

PestiSracok facebook image

Hozzáfűzte azt is: az 56 Múlt és jelen - Képes időutazás című kiállítást több mint 1200 diák fogja látni rendhagyó történelem órák keretében a következő napokban. A tárlat és november 5-ig látogatható.

"Sztálingrádi fordulatot jelentett 1956 a világkommunizmus történetében. 1956 ugyanis a kommunizmus végének kezdete volt, ennek szimbolikus városa és gyakorlati helyszíne pedig Budapest. A magyarság példátlan és drámai erőfeszítését a mai napig irigyli tőlünk a világ" - fogalmazott Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Hangsúlyozta: 1956 a magyarok spontán, vezér nélküli felkelése volt. A forradalom napjaiban a nemzet közösen harcolt, ezért kollektíven érte a megtorlás is. A harcokban csaknem háromezren haltak meg, a bukás után 229 hőst végeztek ki és több mint 23 ezer embert börtönöztek be vagy internáltak, miközben 200 ezren hagyták el Magyarországot.

"Ugyanazokon az utcákon vívta egy emberöltővel ezelőtt élethalál harcát a magyar nemzet, amelyen ma, ettől persze nem függetlenül, szabadon járhatunk" - tette hozzá. Kiemelte azt is: a kiállításnak köszönhetően egy térbe kerülhetett a forradalmi múlt és a szabad jelen síkja.

Békés Márton úgy fogalmazott, Varga Csaba munkáiból már-már szürreális képet kaphatunk arról, hogy milyenek voltak a mai Westend bevásárlóközpont előtt kivonuló szovjet harckocsik, hol haladt el az Astorián a Kossuth téri mészárlás után az úgy nevezett véres zászlós tüntetés vagy hogyan hömpölygött a forradalom győzelmét ünneplő tömeg a Nagykörúton.

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.