Pesti Srácok

Piros a vér a pesti utcán - A Budapest Noir című filmről

Piros a vér a pesti utcán - A Budapest Noir című filmről

A harmincas évek Budapestje önmagában is elég noir, de ha ezt felülstizáljuk, és találunk hozzá egy narrátort is, aki történetesen egy ballonkabátos, másnapos borostával és másnapos szemekkel kóvályog a macskaköves Terézvárosban, és az Abbáziára átkeresztelt Centrál kávéházban, nos, akkor valójában Budapest lehet a hard boled európai fővárosa. Már csak egy történet kellett hozzá, és egy filmes megvalósító stáb. Budapest Noir, 2017, illetve Budapest Noir, 1936.

PZL- 061.hu

Az atmoszféra is megvan, de ahhoz, hogy ez a világ jól körülírható legyen és filmként is működjön, némileg mindent felül kellett stilizálni. Így kissé felülfogalmazták a vonat füstjét, a ködöt, és a barna esőt is, hiszen 1936-ban, ebben a félfeudális díszletek között parádézó hivatalnok világban még nem volt városképileg visszaigazolható az ún. hétköznapi fasizmus. A bűn, a mocsok, a darutollas úrhatnámság, a mágnás dölyf és a potyakorpáért sorban álló intézők világa igen, de nem volt intézményes a megfélemlítés. A második zsidó törvényt 1939-ben ratifikálták, addig a félelem légköre nem volt a maga teljességében annyira jelen, mint ahogy azt a film sugallja.

PestiSracok facebook image

A nyitó képsorokban rohamsisakos katonák sorfala között viszik Gömbös Gyulának a náci Németországból hazaérkező koporsóját a Keleti Pályaudvaron. Szóval, a fasizálódó Budapest atmoszférát akarja bemutatni a film, ott van például az a jelenet, amely valóban a félelemmel teli Budapestet mutatja meg, de az is a Cabaret lenyúlása. Egy fiú az Abbáziában előadja Zerkovitz Béla Tanulj meg fiacskám komédiázni című dalát, majd a begőzölt antiszemita kamaszokat kidobják a kávézóból. Arról nem beszélve, hogy a film történelemszemlélete zavarba ejtően szerény, középiskolás fokon, ezerszer halott bombasztokkal beszéli el a harmincas éveket.

No, de ez mind csak atmoszféra, korrajz és kulissza, a legfontosabb mégis a bűnügyi történet, ami egy jól megírt krimi. A film ügyesen adaptálta a történet csomópontjait, jók a dialógok is, azt mondhatjuk, hogy megképződött a Budapest Noir-élményt, a film korrekt alkotás, és csak szurkolni tudunk, hogy az alkotóknak összejöjjön a százezres nézőszám, ami tulajdonképpen benne is van a moziban, amelyhez úgy tűnik erős marketinges műveletek társulnak majd.

A Budapest Noir klasszikus noir zsáner, Chandler Los Angeles-i art deco villák és koszos motelek között játszódó világa után megszületett a műfaj európai változata, először Philip Kerr írta meg a szintén a harmincas években Berlin Noirt, és innen volt szép nyerni: amikor is Kondor Zsigmond arra vállalkozott, hogy létrehozza a zsáner budapesti verzióját, nem akart több lenni, mint ami: jellegzetes magyar történelmi kifestőkönyvre írt élvezetes hard boled krimi. Ragály Elemér költőien fényképezett budapesti tájai városimázsnak is tökéletes víziók, Gárdos Éva jó ritmusban mesél, a dialógok többé-kevésbé a helyükön vannak, bonmot-szerű dumákra futnak ki a zárlatok, remek volt a casting, a mellékszereplők is erős karakterek. Tenki Réka meggyőző, Kolovratnik Krisztiánon nem lötyög a depressziós zsaru ballonkabátja, ami mégis csak a film kulcsa, hiszen a noir-mozikat alapvetően a karikás szemű, másnapos zsaruk viszik a vállukon, akik irodájában nemcsak a bauhaus bútorokban pattogó szút halljuk, de azt is, ahogy növekszik a főhős másnapos borostája.

Peter Sparrow látvány-Budapestje is atmoszférikus. Bár látunk egy attraktív bauhaus nappalit, néhány szivarszagú kávéházi enteriőrt, ugyanakkor 1936-ban nyilvánvalóan nem nézett ki olyan romosan minden bérház, hogy egy 1976-os HÉT riport jusson eszünkbe, amelyben egy aládúcolt házban nyilatkozik a VIII. kerületi IKV-s kartárs… Mindezek ellenére remekül sikerült visszaadni a városélményt, a noir zsánert, és bár a film itt-ott kiszámítható, mégis kedvünk támadna meginni egy bourbont, vagy végigsétálni a Dalszínház utcában, ahol a neonfényben megcsillannak a vérfoltok a macskakövön.

Budapest Noir
színes magyar krimi
rendezte: Gárdos Éva
főszereplők: Kolovratnik Krisztián, Tenki Réka
Bemutató: 2017. november 2.
Forgalmazó: Big Bang Media

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.