Pesti Srácok

PIF és Rahan visszanéz, azaz újra itt a Kockás képregény magazin - Gyöngy Balázs ügyvezetővel beszélgettünk

PIF és Rahan visszanéz, azaz újra itt a Kockás képregény magazin - Gyöngy Balázs ügyvezetővel beszélgettünk

December 15-től újra kapható a rendszerváltás előtti Magyarország leghíresebb - és abban az időben - egyetlen képregényújsága, a Kockás. Voltak képregények a Fülesben, az Alfa Magazinban és a Pajtásban is, de önálló képregényújság csak a Kockás volt, amit a rendszerváltás után elvitt a cica. Most viszont visszahozta. Gyöngy Balázzsal az újraindult Kockás ügyvezetőjével beszélgettünk.

PZL - 061.hu

Végeztek piackutatást? Meg tudják szólítani a régi vágású sztorik mondjuk a mostani tizenéveseket?
A sztorik nem régi vágásúak, akár meg is tudná szólítani a mai tizenéveseket, de annak az a feltétele, hogy egyáltalán eljusson a kezükbe. Sztereotípia, hogy a mai gyerekek nagyon keveset olvasnak, reményeink szerint a mai negyvenes szülök talán a kezükbe adják az újságot ami hidat húzhat múlt és jelen között amikor a vizuális technikáknak köszönhetően nehéz egy képek nélküli könyvvel lekötni a fiatalokat. Mindenesetre a fészbuk csoportunk statisztikai adatai szerint a tizenévesek kevés érdeklődést mutatnak a KOCKÁS iránt. Reméljük ez változni fog. Azzal is szembe kellett nézünk, hogy a régi számok szereplőinek egy részét nem lehet megszerezni, mert az örökösök egyszerűen nem adják el.

PestiSracok facebook image

Annak idején volt olyan a Kockásban megjelent sztori, amelyből ki lehetett olvasni egyfajta kommunista, vagy baloldali ideológiát? Mert ugyebár az Vaillantnak erős volt a kötödése a francia kommunista párthoz.
Ahogy most kutatok a gondolataimban, nem emlékszem, hogy át lett volna itatva politikával… Nem emlékszem egy ilyen történetre sem.

A Kockásban nem voltak jellemzőek az egy oldalas képregények, főleg hosszabb sztorikat közölt. Esetleg most lesznek kisebb történetek is?
Összesen tíz féle, hosszabb rövidebb történetet lesz, az egyoldalastól, a tizenvalahány oldalasig.

Sokan szerették a Placid és Múzó és a Leo sztorikat. Esetleg őket újra láthatjuk?
E képregényeknek a jogai még felderítés alatt vannak, de folyamatosan bővülnek a lehetőségeink. Nagyon nehéz a jogi ügyeket kibogozni, és ha meg is találjuk a kompetenst, végtelen időkig várunk egy-egy válaszra… Ilyenek ezek a franciák…

A Kockás megszűnése után születtek olyan képregények a Vaillantnál, amelyeket nem vezetett senki be idáig a magyar piacra?
Szerintem százával... Szóval, van bőven anyag.

Ügyeltek arra, hogy megmaradjon a Kockás élmény, azaz: ugyanaz a tipográfia, fejléc, betűtípus és papír lesz jellemző az újságra?
Ügyelünk, végzett nyomdász vagyok, hosszú ideig negyvennél is több havi rendszerességgel megjelenő kiadvány elkészítését felügyeltem a saját cégemben, a folyamatok kezdetétől egészen a kész nyomdai termék elkészültéig. Bár egy ideje csak a rejtvényújságaimmal foglalkoztam, meglehetősen nagy rutint szereztem az anyagok kiválasztásában a papírfélék ismeretében. A Kockás az egyik leghitványabb rotációs újságnyomó papírra készült, ofszet karton fedéllel. Azt hiszem eléggé sikerült ezt megközelíteni, ami nem volt egyszerű.

Kell-e konkurálni a Hahotával, akik szintén vesznek a franciáktól képregényeket?
Mivel a Hahotát az apám adja ki, természetesen mindent átbeszélünk, hogy ne zavarjuk egymás köreit. Más szempontok szerint válogatunk, de ennek ellenére előfordul, hogy mind a ketten szívesen betennénk a saját kiadványunkba ugyanazt a képregényt.... Olyankor kő, papír, ollóval döntjük el hogy kié a lehetőség.

Rajzfilmek készültek ezekből a francia karakterekből?
A Kockásban lesz egy történet, amiből készül egy szuper rajzfilm… 2018-ban lesz majd látható a mozikban... Egyenlőre titok.

Milyen periodikával jelennek majd meg a Kockások? Van-e elegendő muníció?
Az első számot két hónapig tartjuk kint, kicsit úgy, mint a kereskedelmi csatornák, amikor sorozatot indítanak, ők is kettővel kezdik, hogy több idő legyen észlelni, hogy jobban mélyüljön. A februárban megjelenő, második számtól, havi rendszerességgel jelentkezünk.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.