Fényes szelek, sötét viharok – Tíz film a politikai üldöztetésekről
Február 25-e van, 2000 óta ez a nap a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Nagyon sok film született a témakörben, persze legtöbbször csak évtizedekkel a történelmi események után. Besúgás, kémkedés, raboskodás, kényszermunka és az üldöztetés ugyanúgy témát adtak a hazai rendezőknek, mint a két rendszer közötti dilemmázás, a gyötrő kétségek és a „menni vagy maradni” kérdése. A legújabb, a témába vágó Örök tél című filmet ma este mutatják be a Duna Televízióban. Ezzel együtt tíz filmet választottunk ki az évforduló tiszteletére.
L. T. - 061.hu
SzerelemDéry Tibor megírta, Makk Károly pedig 1971-ben megrendezte a történetet, amelyről sokáig nem lehetett beszélni. A film két irodalmi művön alapszik. Déry Tibor Szerelem című novellája az ismertebb forrás, amihez egy másik Déry-novella, a Két asszony társult. A magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotásában János, az ötvenes években börtönbe kerül, felesége azonban nem fedheti fel anyósa előtt, hogy fiát fogva tartják, ezért elhiteti az idős asszonnyal, hogy a férfi filmet forgat külföldön. A Szerelem külön érdekessége, hogy a férfi főszerepet Darvas Iván kapta, aki a forradalom után maga is 22 hónapot ült börtönben. Tulajdonképpen saját szabadulását kellett eljátszania. Éppen a téma, a szerző személye és az aktuális politikai helyzet miatt a film megszületése sokáig váratott magára, leforgatását a hatalom nem tette lehetővé. A film végül azzal a kompromisszummal születhetett meg, hogy az események dátumaként a film elején az 1953-as dátum tűnik fel, ám a filmben később semmi nem utal erre, sőt sok apró jel sejteti, hogy nem a Rákosi-korszakról van szó, hanem 1956-utáni eseményekről. Egy ilyen utalás például Esti Hírlap feltűnése az egyik jelenetben, ugyanis az újság csak 1957-től jelent meg.
Temetetlen halottNagy Imre nevét az '56-os forradalom után harminc évig ki sem lehetett mondani. Nem szerepelt a nyilvánosságban. Száj elé tett mutatóujj követte a szót, ha róla beszéltek. Mégis tudta mindenki, hogy ki ő. A Temetetlen halott a forradalom bukásától Nagy Imre kivégzéséig követi az eseményeket, így elsősorban a fogoly politikus szenvedéseit eleveníti fel. A forgatókönyvet Mészáros Márta és Pataki Éva, a rendező állandó szerzőtársa írta. Mészáros személyesen is ismerte Nagy Imre özvegyét, aki a film végén a 301-es parcellánál állva feltűnik. Számos híradórészlet és archív felvétel teszik hitelesebbé az alkotást, amely egyik legfőbb érdeme, hogy sikerrel bontja le a határt a játékfilm és a dokumentumfilm között.
A tanú „Tudja, Pelikán elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit.” Ha ez az idézetet halljuk vagy olvassuk, azonnal rávágjuk: A tanú! Bacsó Péter 1969-es filmje a Hyppolit a lakáj mellett talán a legismertebb hazai filmalkotás. A Kállai Ferenc főszereplésével készült mozi a koncepciós perek dermesztő világát tragikomikus felfogásban ábrázolta, és az első olyan film volt, amely fityiszt mutatott a Rákosi-rendszernek. Nem véletlen, hogy tíz évig porosodott dobozában, nem mutathatták be, utána is sokáig csak zárt vetítéseken nézhette meg a közönség. Végül óriási sikert aratott és a mai napig kultuszfilmnek számít. Bacsó Péter legnagyobb elismerése A tanú 1981-es cannes-i sikere volt. 1994-ben megszületett a folytatása is, de a Megint tanú – talán mert egy szabadabb korban a téma már nem számított akkor szenzációnak – mérsékeltebb sikert aratott.
Te rongyos élet Bacsó Péter a 80-as évek másik nagy klasszikusa az Udvaros Dorottya főszereplésével készült Te rongyos élet egyfajta groteszk történelmi szemle sok humorral, egy kis kalanddal és romantikával. A sztori 1951-ben játszódik, főhősünk Sziráky Lucy csinos, ambícióval teli operettszínésznő. Mint később kiderül, nagy baklövést követett el, amikor férjhez ment egy grófhoz. A férfi elhagyta, a Lucyt pedig a fővárosból is kitelepítik az 50-es években. Számára kétszeresen is nehéz a beilleszkedés a kényszerű, falusi életbe: távol van valódi lételemétől, a színháztól és meg kell küzdenie arisztokrata társai ellenszenvével is, akik betolakodónak tekintik. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz, a járási rendőrkapitányhoz. Hogy meddig bírja a megalkuvást, a falusi életet és az érzelemmentes kapcsolatokat? Talán csak addig, amíg újra színpadra nem állhat. A gyönyörű Udvaros Dorottya mellett többek között Kern András és Szacsvay László miatt is érdemes betenni a filmet a DVD lejátszóba.
Angi Vera Gábor Pál 1979-es filmje a korabeli, ma már hihetetlennek tűnő alkalmazkodóképesség története, sokak szerint az egyik legkiemelkedőbb ötvenes évekről szóló mozi. Vera, az árva lány segédápolónő egy vidéki kórházban. Miután nyíltan bírálja a munkahelyén lévő tűrhetetlen állapotokat, a vezetés jobbnak látja, ha bentlakásos pártiskolába küldi a szókimondó lányt. Az ideológiai kiképzés alatt Vera naiv személyiségét számos hatás éri: megismerkedik a nagyszájú, szemérmetlenül őszinte, ám jó szándékú sorstársnővel és a rideg, keményvonalas pártaktivistával, akiben pártfogóra is lel. Vera hithű kommunistává nevelése akkor vehetne fordulatot, amikor szerelemre lobban tanára, André István iránt. Ám a pártiskolában töltött hónapok megteszik a hatásukat: Vera végül úgy árulja be az ifjú humanistát, akár egy osztályellenséget.
Szamárköhögés Az 1956-os forradalom idején játszódó, 1986-ban készült film ötlete Gárdos Péter rendező vallomása szerint onnan jött, hogy barátjával összeszámolták, hányszor kaptak nyaklevest életükben, és rájöttek, hogy majdnem mindegyik az 50-es évek közepén csattant. A filmben egyedi módon, a forradalom heteit elsősorban a kisfiú Tomi, illetve húga, Annamari szemszögéből látjuk. A Szamárköhögés a gyermeki szem természetes kíméletlenségével és megejtő iróniával láttatja a forradalom eseményeit. A film annak érzelmi lenyomata, hogyan látták a gyerekek ’56-ban a felnőtteket félni, csoportokhoz csapódni, megijedni, önigazolást keresni, szerepet játszani, hogyan hallották őket virágnyelven beszélni. Ami a felnőttek számára tragédia, stressz és csalódás, az a gyerekeknek kaland, újdonság és érdekesség. Gárdos tömören úgy összegezte a filmet: “…azt a sok frászt örökítette meg, mely 1956 októbere-novembere táján elcsattant.”
Drága besúgott barátaimCserhalmi Sára filmje a „boldog békeidőket” jeleníti meg, azt az időszakot, amikor úgy tűnt, rendben mennek a dolgok, de a idill azonnal elillant, amikor az ember legjobb barátjáról évek múltával kiderült, hogy a rendszer besúgója volt. A 2012-ben készült film egy ilyen szituációra épül. A filmben Czettl Andor egyetemi tanár (Cserhalmi György) irodalomtudós levéltári kutatásai után rájön, hogy legjobb barátja, Pásztor János (Derzsi János) író több éven keresztül jelentéseket írt róla és barátaikról a hetvenes-nyolcvanas években, amikor ellenzékiként tevékenykedtek. A megdöbbenés után egyből Pásztorral szeretné felvenni a kapcsolatot, de az mereven magába zárkózik, s a leleplezést még az is tetőzi, hogy kiderül, gyógyíthatatlan rákbeteg. Pásztor a televízióban interjút ad, cinikusan és vádlón fogadja Czettl egy újságban megjelent írói jegyzetét, barátai fenyegetését. Czettl viszont nem tudja feldolgozni barátja tettét és bosszantja hideg, enervált közönye.
A vizsga Bergendy Péter 2011-ben bemutatott filmjének története 1957 karácsonyán játszódik. A szabadságharc utáni időszakban újjászerveződött állambiztonsági hivatal kíváncsi tagjainak lojalitására, ezért titkos vizsgán tesztelik saját ügynökeiket. Az őrzők tehát saját magukat őrzik. Az egyik ilyen ügynök a „német tanár”, Jung András (Nagy Zsolt) SZT-tiszt, akit mentora, Markó Pál (Kulka János) alezredes és Kulcsár Emil (Scherer Péter) vizsgáztat. A próba lényege, hogy olyan helyzetet teremtenek Jung számára, amely döntésre kényszeríti: vagy az érzelmeit választja, vagy a szervezethez marad hűséges. A zűrzavaros októberi események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez.
Napló gyermekeimnek Mészáros Márta 1982-ben készült filmje a jelentős magyar elismerések mellett Cannes-ban a zsűri különdíját is megkapta. A sztoriban Juli, a kamasz lány kisgyerekként a Szovjetunióban vesztette el szüleit. 1945 után hazatér több magyar emigránssal együtt, és emigrációs társukhoz, Magdához költöznek, aki most magas beosztásban van. Magda merev és bizalmatlan, átragadt rá a pártban uralkodó hangulat. Juli nehezen viseli a vele közös életet, és egyetlen kikapcsolódása a mozi. Szívesen van együtt a szabad gondolkodású rokonnal, Jánossal, aki a kitörési lehetőséget biztosítja nyomasztó világából.
Örök tél Az Örök tél története 1944 decemberében kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket “egy kis munkára”, három hét kukoricatörésre. Ám a megszállóknak kegyetlen tervük van a nőkkel: marhavagonokban egy szovjet munkatáborba szállítják őket, ahol embertelen körülmények között a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük. Irén itt találkozik egy Rajmund nevű férfival, aki megtanítja neki, hogyan lehet a poklot túlélni. A film alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró a malenkij robot némaságra ítélt áldozatainak szeretnének méltó emléket állítani filmjükkel, amelyet ma este kilenctől láthatunk a Duna Televízióban.
