bacsó péter
A börtönből a Mazsihisz ügyvezetői székébe – Kunos Péter és Kovács Mihály agrobankos botránya a modellváltó hálózat működésének iskolapéldája
Az agrobankos Kunos Péter és Kovács Mihály ügyén tökéletesen be lehet mutatni a modellváltó, posztkommunista hálózat működését. Az aranycsempész Kovács Mihály Grósz Károly támogatásával és lekenyerezésével lett az átalakulás meghatározó embere a rendszerváltozás során. Mindenkit meglepett, amikor őt és társát, Kunost 1994-ben letartóztatták, éppen a Horn-kormány hatalomátvétele után. Kovácsék kiszabadításáért hadjáratot indított a balliberális elit: Popper Péter (aki az állambiztonság tanárából addigra már Horn tanácsadójává vált) dörgő hangú cikkben feddte meg a rendőrséget az ÉS-ben, majd ő és társai – mások mellett Jancsó Miklós rendező, Bálint András színész, Sárközy Tamás jogász és Makk Károly rendező – elmentek a tárgyalásokra. Először ünnepeltek, aztán botrányt csináltak, miután a Legfelsőbb Bíróság börtönre ítélte Kunost. Hogy volt-e valaki közülük, aki benne volt abban a 211 csókosban, akit még a bank csődje előtt értesítettek, hogy kivegyék a pénzüket? Nem tudjuk, de azért vélelmezhetjük. A páros érdekében jogászok, ismert értelmiségiek, bankárok, politikusok is felléptek, bemutatva az akkor megkerülhetetlen, az ország minden fontos területét (kultúra, média, bíróság, pénzügy) uraló hálózat erejét. Csattanóként: tudják, ki mentette fel első fokon Kovácsékat? Ugyanaz a Diós Erzsébet, aki Tocsik Mártát, majd Princz Gábort is felmentette... Hálózati, pénzügyes kitérő, avagy a média lenyúlásának története (16. rész).
Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
